Merra tart Európa?

Európa szerte 105 piacot vizsgálva az elemzés rámutat arra, hogy jelentős számú piac kínál vonzó befektetési lehetőségeket. Az államkötvény hozamok csökkenésével vonzóbb az olasz és a spanyol piac, míg Németország és az Egyesült Királyság emelkedő hozamai és alul-árazottsága megfontoltabbá teszi a befektetőket. A CEE régió Fair Value indexe magasabb a teljes piaci átlagnál, 15 „forró”, […]

Európa szerte 105 piacot vizsgálva az elemzés rámutat arra, hogy jelentős számú piac kínál vonzó befektetési lehetőségeket. Az államkötvény hozamok csökkenésével vonzóbb az olasz és a spanyol piac, míg Németország és az Egyesült Királyság emelkedő hozamai és alul-árazottsága megfontoltabbá teszi a befektetőket.

A CEE régió Fair Value indexe magasabb a teljes piaci átlagnál, 15 „forró”, 5 „meleg” és csupán 2 „fagyos” piaccal 80-on áll az index. A prágai, varsói és budapesti piacok mind a jó befektetési értéket képviselő piacokhoz tartoznak. A prime kiskereskedelmi termékek mindhárom országban, az ipari ingatlanok a prágai és a varsói ingatlanpiacon „forró” befektetési célpontok. Az irodapiacok és a budapesti ipari ingatlanpiac a még kedvező befektetési hozamokat generáló, elfogadható kockázatot jelentő „meleg” kategóriába sorolódnak. A felmérés szerint tehát valószínű, hogy Közép-Kelet Európa számos piacán a likviditás javuló tendenciát fog mutatni az elkövetkező években.

Csehországban és Lengyelországban az ingatlanok típusát tekintve a csúcsminőségű és a hozzáadott érték teremtésére alkalmas (value-add) termékek a legkeresettebbek. A jól bérbeadott, de csak másodlagos minőségű ingatlanok szinte eladhatatlanok. A csúcsminőségű ingatlanok (pl. belvárosi üzlethelyiségek) által nyújtott, gyakran mindössze 5%-os hozamszint sem riasztja el a befektetőket.  A tranzakciók értékét tekintve a 30-50 millió euró alatti ügyletek már kicsinek tekinthetők, míg nem ritkák a 100 millió euró feletti üzletkötések sem. A két országra jellemző a helyi befektetők magas fokú aktivitása és tőkeereje, ellentétben a magyar piaccal. Csehországban az egyes ingatlanpiaci szektorok tekintetében a logisztika újabb fénykorát éli: a kelendő standard befektetési termékek mellett a fejlesztők már újabb telekvásárlásokba is kezdtek az alacsony üresedési ráta hatására. Prágán kívül is nyüzsög a bevásárlóközpontok és a kiskereskedelmi parkok piaca, míg az irodapiaci befektetések csak a fővárosra koncentrálódnak. Befektetési szempontból Lengyelországban inkább az irodapiac és a bevásárlóközpontok piaca a domináns mind Varsóban, mind a nagyobb vidéki városokban.

Lindwurm György a DTZ Magyarország befektetési igazgatója így látja a hazai piacot: „Budapest kedvező, jó minőségű befektetési lehetőségeket tartogat, éves 9-10% körüli megtérülési előrejelzéssel a következő évekre. A javuló befektetési aktivitás mellett változatos kép jellemzi a magyar piacot. A befektetési termékek széles köre vár befektetőre, a teljesen exkluzív termékektől a jelentős ráfordítást igénylő kisebb értékű ingatlanokig. A vevők köre is hasonlóan széles, egy prime ingatlan a tradicionális nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti, akik pár éve még hallani se akartak a magyar piacról; és aktív azok köre is, akik pár millió euró értékben vesznek hosszú távra, megfelelő piaci értéken bérbe adott ingatlant. A szektorok közül szinte kizárólag a budapesti irodaházakat és főleg az egybérlős, hosszú távra kiadott kisebb-nagyobb kiskereskedelmi egységeket keresik a befektetők, az utóbbiak esetében akár vidéki lokációkon is. A magyar piacra sok esetben még mindig jellemző, hogy a vevői és eladói elképzelések nem találkoznak. A kereslet javulása, és az eddig magas kihasználatlansági ráta csökkenése jó jel arra, hogy a piac megfelelő irányba halad és megfelelően pozícionált ingatlanok értéket teremtenek.”
 

SOCIAL BOX