Megtette hatását a készpénzfelvételre kivetett tranzakciós adó

A változás hátterében a tranzakciós adó bevezetése állhat: a múlt évben még a legtöbb pénzintézetnél díjmentesen lehetett fizetni a kártyával, míg a készpénzfelvételre szinte mindenütt magasabb díjakat vetettek ki. A bankkártyaműveleteket terhelő illeték így összességében nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet. A bankkapcsolattal rendelkező városi népesség 94 százalékának van legalább egy bankkártyája, tíz százalék pedig […]

A változás hátterében a tranzakciós adó bevezetése állhat: a múlt évben még a legtöbb pénzintézetnél díjmentesen lehetett fizetni a kártyával, míg a készpénzfelvételre szinte mindenütt magasabb díjakat vetettek ki. A bankkártyaműveleteket terhelő illeték így összességében nem vetette vissza a kártyahasználati kedvet.

A bankkapcsolattal rendelkező városi népesség 94 százalékának van legalább egy bankkártyája, tíz százalék pedig egynél több plasztikkal is rendelkezik. Tavaly nemcsak a kártyás vásárlók aránya érte el az eddigi legmagasabb szintet, de ezzel egy időben a plasztikot gyakorta használók aránya is gyarapodott, az alkalmi használóké pedig csökkent – közölte a MasterCard. A társaság nem kommentálta az adatokat, ám a változásban vélhetőleg szerepe lehetett az új adó bevezetésének és a díjszabás változásának is.

Az idén azonban már változhat a helyzet: a díjmentes készpénzfelvétel bevezetése mellett ugyanis egy friss jogszabály-változtatás csökkenti a vásárlások után a kereskedőktől beszedhető díjakat. Ez a boltosoknak jó, a bankoknak viszont nem – erre hivatkozva néhány pénzintézet a vásárlások után is díjat ró ki ügyfeleire, mások pedig a kártyadíjakat emelik.

A havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel lehetősége ugyanakkor azt jelenti: érdemes lesz havonta csak ritkán használni a kártyát (tehát alkalmanként és nem gyakran), ráadásul olcsóbb lesz az automatából felvenni, mint a boltban fizetni.

A MasterCard felmérése szerint egyébként a válaszadók 45 százaléka vesz fel készpénzt havonta több alkalommal. Ez az arány csökken, de csak lassan, ötévente alig 10 százalékkal. Mint ismert: a Magyar Nemzeti Bank egy korábbi tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetgazdasági szinten százmilliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a készpénzmentes kártyahasználat területén elérnénk a nyugat-európai szintet.

A készpénz kezelése, tárolása, őrzése és nyomtatása ugyanis sokkal drágább, mint az elektronikus pénz használata. Ugyanakkor Magyarországon még továbbra sem bíznak annyira a plasztiklapokban, mint a kézzel fogható vagyonban. Itt még várat magára az áttörés.

SOCIAL BOX