Mi lesz a devizahitelesekkel?

A 2007-2008-ban kialakult, még a válság előtti helyzetnek főszereplői voltak a devizahitelek és azok a hitelfelvevők, akik nem számoltak azzal, hogy változhatnak életkörülményeik, elveszhet a munkájuk, vagy egyszerűen csak születhet gyermekük. Ők szembesültek a válság során a törlesztési problémákkal, és a helyzetük továbbra sem tekinthető megoldottnak. Éltek a lehetőséggel, majd jöttek a pofonok Balla Ákos, […]

A 2007-2008-ban kialakult, még a válság előtti helyzetnek főszereplői voltak a devizahitelek és azok a hitelfelvevők, akik nem számoltak azzal, hogy változhatnak életkörülményeik, elveszhet a munkájuk, vagy egyszerűen csak születhet gyermekük. Ők szembesültek a válság során a törlesztési problémákkal, és a helyzetük továbbra sem tekinthető megoldottnak.

Éltek a lehetőséggel, majd jöttek a pofonok

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője rámutatott arra, hogy 2007 előtt minden körülmény optimális volt az ingatlanpiacon, a vevők jelentős része pedig kihasználandó keretnek tekintette a bankok által nyújtott kölcsönt, és akár két-három lakást is megvettek hitelből – gondolva például gyermekeik lakhatására -, azaz csak éltek a lehetőséggel. Ugyanakkor nem gondolták végig, mi lesz később. Kellettek hozzá az elmúlt években kapott pofonok, hogy ma már reálisabban lássák a helyzetüket – jegyezte meg a szakértő.

A lakáshitel törlesztésének nehézsége a mai magyar társadalom legszélesebb rétegét érintő, egyben legnagyobb egzisztenciális problémája, mely sürgős és hatékony megoldást kíván. Amellett, hogy együtt érzünk a nehéz helyzetbe kerültekkel, ha objektíven tekintünk a kérdésre, akkor nem mondhatjuk egyszerűen azt – amit sok devizahiteles szeretne -, hogy nem létezik a lakáshitel, amit felvettek. Ugyanis, ha hirtelen nem létezne lakáshitel, mint hiteltermék, akkor azonnal vissza kellene vinni a felvett összeget a bankba. Ez azonban a legtöbb ingatlantulajdonos számára jelenleg teljesíthetetlen, tehát nem megoldás, ezt még a korábbi alacsony árfolyamon sem tudnák rövid idő alatt teljesíteni.

Bedőlne az ingatlan- és a bankpiac

A devizahitelesek tehát nem tudják ilyen módon semmissé tenni a hiteleiket, csupán a normális, megszokott banki ügymenettel működhet a törlesztés. A szakértő rámutatott arra, hogy ha minden devizahiteles egyszerre próbálná eladni a lakását, hogy visszafizesse a felvett kölcsönt, azzal hatalmas mennyiségű ingatlan kerülne egyszerre a piacra, miközben jelenleg rendkívül mérsékelt a vevők száma. A több százezer lakást nem tudná felvenni egy olyan piac, ahol például Budapesten is kevesebb mint 20 ezer tranzakció születik most egy évben.

Egy ilyen megoldás esetén tehát összeomolna az ingatlanpiac és akár a bankpiac is. Pedig az ingatlanpiac számára a bankok jelenléte nélkülözhetetlen, hiszen ma is csak bankhitel segítségével tud nagyon sok fiatal lakást vásárolni, különösen ha a szülők sem segíthetnek, mert mondjuk ők is lakáshitel-problémákkal küzdenek.

A bankok egyébként az elmúlt évben már egyre kedvezőbb hiteltermékekkel álltak elő, ami nem csak kedvezőbb kamatokat jelent a csökkenő alapkamatok hatására, hanem komolyabbá vált az előminősítés, tervezhetőbbek lettek a hiteltermékek – jegyezte meg Balla Ákos.

A Balla Ingatlanirodák vezetője szerint mindössze azt lehet vizsgálni a devizahitelek kapcsán, hogy bizonyos díjakat vajon jogosan számítottak-e fel a bankok, hogy megfelelően lettek-e kalkulálva a különböző banki díjak, az egyoldalú díjemelések tisztességesek-e. Amennyiben nem, akkor természetesen ezeket a bankoknak helyesbíteni kell, de ettől még a súlyos bankteher ott marad az ügyfelek nyakán.

Nem csak a lakosság van bajban

Az ingatlanszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a lakosság, hanem a kereskedelmi és ipari ingatlanok is hasonló problémákkal küzdenek. Akadnak olyan szállodák az országban, melyeken akár négy-ötmilliárd forint is lehet a bankhitel, ami ráadásul devizahitel. Ilyen hitelmennyiség, és a megemelkedett törlesztőrészletek mellett nehéz olyan jól működniük ezeknek a szállodáknak, hogy a vendégek ezt a nehézséget ne vegyék észre. Az ilyen szállodák sűrűn egyeztetnek a bankokkal a hitelek törlesztése ügyében, vagy éppen már banki felügyelet alatt állnak.

De nem csak a nagy cégek küzdenek a törlesztéssel, hanem a kisebb vállalkozásoknak is vannak frank- vagy euróhiteleik. Amennyiben a megrendelésállományuk stabil maradt a válság évei alatt, akkor ki tudják termelni a megemelkedett költségeket, de ha csökkent a megrendelés, mérséklődött az árrés, akkor már gondok jelentkeznek a törlesztéseknél. Ekkor a vállalkozás elbukhatja a korábban tulajdonolt ingatlant, vagy kedvezőtlenebb lokációt választ, vagy kisebb, esetleg rosszabb állapotú ingatlant vásárol, bérel.

A Balla Ingatlanirodák ügyvezetője szerint tehát a cégek ugyanazzal a problémával állnak ma szemben, mint a magánszemélyek, párhuzamot lehet vonni a két csoport helyzete között. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hitelprobléma nem csak a devizahiteleseket érinti, hanem a forinthitelesek helyzetével is foglalkozni kell.

SOCIAL BOX