Élet az üresség után

Az V. kerületi önkormányzat még februárban hirdetett pályázatot a Ferenciek tere 10. szám alatt található Párizsi udvarra. A kiírás szerint a nyertes pályázónak kötelezettséget kellett vállalnia a műemlékvédelmi hatóság előírásai szerinti felújítása. A belvárosi képviselő-testület május 8-án zárt ülésen döntött, a nyertes a Párizs Property Kft. lett, amely 2,1 milliárd forintot ígért az ingatlanért. Az […]

Az V. kerületi önkormányzat még februárban hirdetett pályázatot a Ferenciek tere 10. szám alatt található Párizsi udvarra. A kiírás szerint a nyertes pályázónak kötelezettséget kellett vállalnia a műemlékvédelmi hatóság előírásai szerinti felújítása. A belvárosi képviselő-testület május 8-án zárt ülésen döntött, a nyertes a Párizs Property Kft. lett, amely 2,1 milliárd forintot ígért az ingatlanért. Az új tulajdonos a hírek szerint szállodát és üzleteket alakít majd ki a Párizsi udvarban.

Hasonló jövő várhat az Andrássy úton álló Drechsler-palotára is. Az egykori Balettintézetet a valasz.hu szerint a katari uralkodócsalád egyik 32 éves tagja, a Katari Iszlám Bank elnöke vásárolta meg. A vételár nem publikus. A korábbi portugál tulajdonosnak egy 200 szobás szállodára van építési engedélye, így hamarosan megkezdődhet a hányattatott sorsú épület felújítása.

A város fölé tornyosuló egykori SZOT-üdülő torzója ugyan még nem talált vevőre, de a tulajdonos CIB Csoport most elérkezettnek látta az időt, hogy az ingatlant értékesítse. A feladattal a Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlan-tanácsadó céget bízták meg. Michael Clark, a CIB Csoport vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a cég – szakértelmének köszönhetően – hamar vevőt talál majd a budai épületre.

De vajon miért most keltették fel a befektetők figyelmét ezek az évtizedek óta üresen álló ingatlanok?

Mike Edwards, a C&W befektetési üzletágának vezetője szerint a fellendülés éveiben a befektetőknek túlzottan optimisták voltak az elvárásaik, és ez visszatartotta őket az ilyen típusú ingatlanok fejlesztésétől. Most azonban a befektetők, a fejlesztők újra felfedezik maguknak Budapestet, meglátják, hogy a három említett épülethez hasonló ingatlanokban hatalmas lehetőség rejlik, kedvező az áruk, egyre több a rendelkezésre álló finanszírozási forrás, és ami a legfontosabb: egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a piacon, így előre tervezhetik a kilépési forgatókönyveket.

A befektetők korábban tartózkodóak voltak Magyarországgal, de most az ország – különösen Budapest – olcsóbbnak tűnik más helyszínekhez képest, és számos egyéb akadály, például a finanszírozás hiánya, is megoldódni látszik – mondta a szakértő.

Persze az is jó kérdés, mit tud kezdeni egy beruházó e nagy területű, műemléki védettséget élvező ingatlanokkal? Szálloda vagy iroda kialakítása tűnik a legnyilvánvalóbb megoldásnak, illetve ahol erre van lehetőség, a földszinten boltokat, éttermeket lehet kialakítani. Persze minden épületet külön meg kell vizsgálni ebből a szempontból, és az adott ingatlan környezetét is érdemes figyelembe venni.

SOCIAL BOX