2014-ben fellendült a befektetési ingatlanpiac

A kelet-közép-európai régióban még mindig az orosz piac a legnagyobb, annak ellenére, hogy 57 százalékkal zsugorodott. Romániában viszont 220, Magyarországon 69, Csehországban pedig 9 százalékkal nőtt a befektetési ingatlanpiac, így gyakorlatilag visszatért a válság előtti szintre – tette hozzá az elemzési vezető. A befektetési ingatlanpiac további növekedését Borbély Gábor azzal magyarázta, hogy az alacsony kamatok, […]

A kelet-közép-európai régióban még mindig az orosz piac a legnagyobb, annak ellenére, hogy 57 százalékkal zsugorodott. Romániában viszont 220, Magyarországon 69, Csehországban pedig 9 százalékkal nőtt a befektetési ingatlanpiac, így gyakorlatilag visszatért a válság előtti szintre – tette hozzá az elemzési vezető. A befektetési ingatlanpiac további növekedését Borbély Gábor azzal magyarázta, hogy az alacsony kamatok, a pénzbőség,  a reálgazdaságban tapasztalható bizonytalanság, az ingatlanpiac felé tereli a befektetőket. A piacon elfogytak a keresett prémium minőségű ingatlanok, nem utolsósorban azért, mivel a válság óta kevés volt a fejlesztés ebben a szektorban, sőt a spekulatív jellegű fejlesztések még mindig messze vannak a válság előtti évek szinttől. A kockázatvállalás tehát azt jelenti, hogy az alacsonyabb minőségű ingatlanokat is vásárolnak a befektetők – vélte az elemzési vezető.

A magyar irodapiacon tavaly 68 ezer négyzetméter új terület épült, a bérbeadás viszont 125 ezer négyzetmétert tett ki. A két legnagyobb bérbevevő az állam, valamint a információtechnológiai ágazatba sorolt cégek voltak, egyaránt 22 százalékkal részesedtek a bérelt irodaterületből.  Az ipari cégek bérleti részaránya 17 százalék volt.  Az állam a B-kategóriás irodákat keresi, jegyezte meg Borbély Gábor. A kereslet és a kínálat is a havonta és négyzetméterenként 10-12 eurós bérleti díjú szegmensben a legerősebb, ezt követi a 12-16 eurós fajlagos bérleti díjú szegmens. Az üresedési ráta Budapesten 16 százalék, amely csak 1 százalékponttal magasabb a Prágainál, pedig pár évvel ezelőtt nálunk még 5-6 százalékponttal több iroda állt üresen, mint ott – ismertette  Borbély Gábor.

A logisztikai ingatlanpiac Magyarországon erősen kötődik az autóiparhoz, beleértve a beszállítókat is. Ez az oka, hogy Győr, valamint Hatvan és Gyöngyös térségében nincs üres terület. Budapest déli részén – az M0 autópálya mellett – 10 százalék alatti az üres terület, míg a teljes fővárosi üresedés 15 százalékos. A tejes magyar logisztikai terület 6 millió négyzetméter, ennek mintegy egyharmada található a fővárosban, illetve annak környékén. A kiskereskedelmi ingatlanpiacon a legnagyobb kérdés most a vasárnapi zárva tartás. Vélhetően a különböző adottságú plázákat különböző mértékben, de egyértelműen sújtja ez a szabályozási változás, míg például a törvény hatálya alól kivett Andrássy út esetében már kézzel fogható a bérlői érdeklődés növekedése. Jelenleg mindössze annyi mondható el, hogy bizonytalanok a befektetők és kivárják a zárva tartás hatását – fejezte be az elemzését Borbély Gábor.

SOCIAL BOX