Sírba szállt végleg a Duna City megaprojekt?

Az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem hagyta érintetlenül a budapesti multifunkcionális ingatlanfejlesztéseket sem. A világgazdasági válság mellett azonban más lényeges tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy e projektek ellehetetlenültek avagy megvalósulásuk késedelmet szenved. Ilyen alapvető okok az ország gazdasági teherbírásának túlértékelése, a devizahitelezés, a finanszírozási nehézségek, az alacsony vásárlóérték, a nyugati értelemben vett középosztály szűkös kapacitása. […]

Az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanbumm nem hagyta érintetlenül a budapesti multifunkcionális ingatlanfejlesztéseket sem. A világgazdasági válság mellett azonban más lényeges tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy e projektek ellehetetlenültek avagy megvalósulásuk késedelmet szenved. Ilyen alapvető okok az ország gazdasági teherbírásának túlértékelése, a devizahitelezés, a finanszírozási nehézségek, az alacsony vásárlóérték, a nyugati értelemben vett középosztály szűkös kapacitása. Ráadásul a válság új típusú szemléletet honosít meg az ingatlanfejlesztők és a városvezetők számára, amelyben felértékelődik a fenntartható fejlődés, a környezettudatos építkezés, az integrált városfejlesztés és közlekedéspolitika, valamint a fejlett infrastruktúra és a smart city igénye.

Mivel Budapest életében meghatározó a Duna, ezért a fővárosba álmodott megaprojektek jelentős része kötődik a folyóhoz. Az egyik ilyen gigaterv, hogy fokozzuk a fokozhatatlant, a Duna City, amely az előző mondatokból is következően nem biztos, hogy megalapozott tervek alapján épült volna meg. A Duna City az Erick van Egeraat irodájának tervei alapján megvalósulásra váró új lakónegyed fantázianeve, és most azért került előtérbe, mert az egyik projektgazda a csődbe ment Quaestor.

Az 500 ezer négyzetméteren építendő projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglalna magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jönne létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett a projekt volumenét jelzi, hogy másfél kilométeres vízparti promenádot alakítanának ki a folyóparton. Felhőkarcolókban nem gondolkodtak, hiszen a szabályozási rendeletek ezt nem teszik lehetővé, mindenesetre a múltban lépten-nyomon csepeli Manhattanről beszélt a közvélemény a Duna túloldalára tekintve. Egy másik beruházó ugyanis – az azóta eltűnt spanyol Fadesa – egy 100 hektáros észak-csepeli területen akarta felhúzni a high-tech városát a libalegelőn.

A Duna City beruházás egyébként 2006-ban bekerült a Podmaniczky Programba, azaz Budapest középtávú városfejlesztési tervébe, 2008-ban pedig a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A két résztulajdonos, a Gropius és a Quaestor kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást már végrehajtott korábban a projektterületen. 2010-2018 közé tervezték a megvalósítást, azonban az akkori adatok szerint 1,1 milliárd eurós összköltségű projekt sorsa évek óta bizonytalan volt. A terv – akárcsak a törökbálinti társa, a Tópark – infrastrukturálisan is szuperlatívuszokban gondolkodott, így új Duna-hidat meg ötös metrót vizionáltak, többek között erre alapozták a projekt sikerét.

Úgy tűnt akkoriban, hogy egyszerre két városfejlesztési alapelv áldozata a projekt, hiszen miközben a barnaövezetek rehabilitációja Budapest jövőjének egyik záloga, a kompakt város elvével nem teljesen összeegyeztethető. Hiszen utóbbi szerint a belső kiürült negyedeket kell élettel megtölteni, a szlömösödött területeket kell rehabilitálni, és nem az a cél, hogy a várost még inkább „széthúzzuk”. Ráadásul Csepel vonzáskörzetében a városi közlekedésstruktúrához való kapcsolódás sem megoldott, amint azt már fentebb vázoltuk. Az „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” örökbecsű szólásunk tehát több értelemben is helyénvalónak tűnik. A Quaestor csődjével, úgy tűnik, sírba szállt egy újabb megaprojekt, ha csak nem bukkan fel itt is egy-két olajsejk.

SOCIAL BOX