Hogyan gondozzunk növényeket és zöld falakat az irodában?

– Egyre fontosabb lett a cégek munkakörnyezetében a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Az ún. zöld terjed az irodákban is, szinte mindenki erről beszél. Ez hogyan hat az irodák növénykultúrájára? – Manapság nagyon divatos kifejezések a fenntartható munkahelyekre vonatkozóan az ökoiroda vagy éppen a zöld iroda, de ezek egyelőre csupán szavak. Többnyire annyit jelentenek, hogy a […]

– Egyre fontosabb lett a cégek munkakörnyezetében a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Az ún. zöld terjed az irodákban is, szinte mindenki erről beszél. Ez hogyan hat az irodák növénykultúrájára?

– Manapság nagyon divatos kifejezések a fenntartható munkahelyekre vonatkozóan az ökoiroda vagy éppen a zöld iroda, de ezek egyelőre csupán szavak. Többnyire annyit jelentenek, hogy a tetőn pár tíznégyzetméternyi napelemet építenek, amellyel melegvizet állítanak elő, vagy szelektív hulladékgyűjtő állomásokat telepítenek. Ami ellenben a szó szerinti értelmezést illeti, miszerint a zöld irodaházakat növényekkel töltik meg, az többnyire azt jelenti, hogy zöldre festenek egy falfelületet, vagy egy kis kertet kialakítanak. Legutóbb például egy helyen azt láttuk, hogy üvegfelületek mögé növényeket ábrázoló képeket tettek. Emellett a bérlők elhelyeznek az irodájukban néhány szoliter növényt, amiket a takarítónő locsol, aki nyilvánvalóan nem tudja mérlegelni, hogy azok speciálisan, személyre szabottan mennyi vizet igényelnek, milyen komplex bánásmód lenne előnyös a számukra. Ha pedig tönkremegy a növény, akkor újat vásárolnak kaspóval együtt például az Ikeában.

– De azért egyre több cégnél tapasztaljuk, hogy gondot fordítanak az élhető munkakörnyezet kialakítására.

– Természetesen egyre több az újító, akik a belsőépítészeti megoldásokat egyéni látásmóddal valósítják meg, és növényeket is elhelyeznek, de rendszeres karbantartást már ritkán vesznek igénybe a cégek. Mi pedig szolgáltatási díjért gondozzuk is a zöld falakat, amelyek így mindig jó fizikai és esztétikai állapotban maradnak, és folyamatosan örökzöld felületet biztosítanak az irodában.

– Mennyire kap szerepet a növényzet az irodakialakítás során? Hiszen a dolgozók jóléte, komfortérzete és kényelme egyre lényegesebb szempontokká válnak, a munkatársak egészsége előtérbe került, hiszen a hatékonyság kulcseleme a jó hangulat és fizikai állapot.

– A legtöbb zöld falunkat már a tervezés és a fit out után építettük meg, vagyis egy már egységes enteriőrbe kell beintegrálnunk a termékünket. Nyilván sokkal ideálisabb megoldás lenne, ha a megrendelő cégek már a tervezés során gondolnak a növényvilágra, hiszen lényeges műszaki kiegészítőkre is szükségünk van, mint például hol legyen a vízkiállás és áramforrás, illetve a legfontosabb a vízelvezetés biztosítása. Általában az utolsó pillanatban gondolnak a növényfalakra, sokszor már megérkeznek a bútorok, kész van az ültetési rend, és akkor jönnek rá, hogy ide vagy ide kellene egy növényfal is. Vagyis a zöld felület a prioritási sorban az utolsó helyen áll.

– Többnyire hol helyezik el a növényfalakat a munkahelyeken?

– Alapvetően a közösségi terekben találhatók, ahol nagy nyilvánosságot kap. Recepció vagy a tárgyaló jöhet szóba, hiszen amellett, hogy az irodai dolgozók jól érzik magukat a zöld környezetben, fontos, hogy a partnerek is otthonos és barátságos légkört tapasztaljanak már rögtön a fogadó térben. Ellenben éppen most kaptunk egy megrendelést: az ügyfél a saját irodájában szeretne egy zöld felületet, pedig ott csupán néhány ember fordul meg rendszeresen. Ez mindenképpen jó jelnek számít.

– Önök hogyan építenek meg egy zöld falat? Egy-két kulisszatitkos kérnék szépen az olvasóinknak.

– Mi megközelítőleg harminc dísznövénnyel dolgozunk, amelyek jelentős része ehető növény, mint például a menta, a bazsalikom, a citromfű vagy éppen az uborka. Ezekkel a növényekkel kísérletezünk is, hogy melyek a legideálisabbak a hazai klímában. De nem csak az újdonságnak számító mobil zöld falakat, hanem a nagy növényfalakat is megtölthetjük ehető példányokkal, bár itt még további kísérletekre van szükség, hogy ezt pontosan mely fajokkal lehet hatékonyan megtenni és a falat fenntarthatóvá tenni hosszú távon. Tehát a zöld falat úgy kell elképzelni, hogy kisebb egységekből, zsebekből áll, amelyeket elhasználódás vagy elfogyasztás miatt cserélgetünk. Van egy speciális számítógépes programunk, amely a falba beépített szenzor alapján nyomon követi – és mi is láthatjuk a monitoron – az adott zöld fal állapotát. Itt négy meghatározó tényezőt figyelünk: talajnedvesség, hőmérséklet, fény és páratartalom.

– Milyen értékek az ideálisak?

– Ha nulla felé konvergál a talajnedvesség, akkor nem működik az öntözés, ha a hőmérséklet eléri a 30 fokot, akkor kiszáradnak a növények, nyilván a fény is alapszükséglet, a páratartalom tekintetében pedig ideális a 40-50%, de már 20-30% is elég lehet.

– Mi a különbség az állandó zöld fal és a mobilfal között?

– A mobilfal teljesen új termék. Az állandó zöld falnál található automata öntözőrendszer, a megvilágítást is lehet szabályozni, hogy a növények éjjel vagy nappal kapjanak fényt, plusz szenzorrendszer és vízelvezetés is be van építve. Valamint gyakorlatilag a nagy állandó zöld falak a rendszeres karbantartás ellenére is önjáróvá válnak, a vegetáció a maga természetes folyamatában fejlődik, míg a mobilfal rövidebb élettartammal rendelkezik, amelyet rendszeresen meg kell újítani, különösen ha fogyasztható növények alkotják.

– Milyen növények alkalmasak, hogy a zöld falba kerüljenek?

– Alapvetően a kúszónövényekről beszélhetünk. Többnyire olyan növényeket használunk, amelyek fokozottabban vonják ki a levegőből a káros anyagokat, intenzívebben termelik az oxigént, illetve dekoratív céllal is bekerült a növényportfóliónkba egy-egy faj. A virágzási periódusokra is figyelni kell. Alapvetően a megrendelő dönti el, hogy monokróm falat szeretne, amelyet csupán 1-3 növény alkot, vagy egy beltéri dzsungelt igényel, ahol akár 10-15 növény is helyet kaphat. De a helyi adottságtól is függ, hiszen az egyes növények akár másfél méter távolságra is kinőhetnek a falfelületből. Mi most begóniákkal kísérletezünk, amelyek eddig nem voltak meghatározó elemei a zöld falnak. A páfrányokkal is jól lehet dolgozni, persze a beültetése viszonylag limitált, hiszen csak megfelelő páratartalommal rendelkező helyiségekben érzik jól magukat.

– Miért kísérleteztek, hiszen azt gondolnánk, hogy a nagyvilágban már mindent kipróbáltak: mely növények illenek egy irodába?

– Sokat számítanak a klimatikus viszonyok, hiszen egy trópusi vagy mediterrán országban azért jóval több napfényt kaphatnak a növények, nálunk az őszi és téli hónapokban intenzívebb mesterséges megvilágítást igényelnek, így sok esetben nem tudjuk az Ázsiában őshonos növényeket alkalmazni. Az irodákban és éttermekben használt falak növényei többségükben trópusi epifita kúszónövények, amelyek kevés földet igényelnek. Másrészt viszonylag nehéz beszerezni a  növényeket a tekintetben, hogy gyakorlatilag a holland piac diktálja, hogy mi érkezik Magyarországra. Tehát a kínálatból kell választanunk, és ehhez kell alkalmazkodnunk. Ráadásul sajnos a hazai kertészet le van épülve, meglehetősen szelektált a kínálatuk. A Kárpát-medence növényvilágát inkább a kültéri kertekben lehet hasznosítani, hiszen kicsi a dísznövény választék, amely beltéren telepíthető, alapvetően fűszernövények és zöldségek származnak a mi régiónkból.

+++

A Grofie zöld irodájában is jártunk a budai Lövőházban, amely – akár egy titkos kert – igazi oázis.

 

SOCIAL BOX