A magyar ingatlanpiacot nem érinti a görög válság

Ez a görög gazdaságot fogja sújtani a legerősebben, de nem lesz immunis az eurózóna sem, különös tekintettel a perifériára. Valószínű, hogy továbbra is szükség lesz az Európai Központi Bank (ECB) közbenjárására, hogy segítsen mérsékelni a negatív hatásokat. A Grexit utáni időszakban a főbb európai ingatlanpiacok továbbra is bőséges likviditási és alacsony finanszírozási költségekre számíthatnak. Míg […]

Ez a görög gazdaságot fogja sújtani a legerősebben, de nem lesz immunis az eurózóna sem, különös tekintettel a perifériára. Valószínű, hogy továbbra is szükség lesz az Európai Központi Bank (ECB) közbenjárására, hogy segítsen mérsékelni a negatív hatásokat. A Grexit utáni időszakban a főbb európai ingatlanpiacok továbbra is bőséges likviditási és alacsony finanszírozási költségekre számíthatnak. Míg a hitelek drágábbá válhatnak a periférián található országokban, ez a veszély Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot nem fenyegeti. Az egyéb befektetési formák piacán tapasztalható változások következtében a befektetők számára továbbra is vonzó marad az ingatlanpiac, tekintettel defenzív tulajdonságára.

Az egységes valutaövezeten kívül a közvetlen kockázat kisebb, de átszivároghat az Egyesült Királyságba, Közép-Kelet Európába és a skandináv piacokra, mivel szorosabb kereskedelmi kapcsolatban állnak eurózónabeli partnerekkel. A nem eurózónához tartozó központi bankok valószínűleg óvatosan reagálnak majd és alacsonyan tartják a kamatlábakat addig, amíg a gazdasági hatások veszélyeztetik a fellendülést. Relatív értelemben véve ezek a gazdaságok továbbra is jól fognak teljesíteni. Az ingatlan befektetők számára az Egyesült Királyság marad a legfontosabb piac. Mindig is biztonságos kikötőnek számított és jelenleg a legstabilabb gazdasággal rendelkezik, bár a helyzetet beárnyékolhatja a Brexit gondolata.”

Benjamin Perez-Ellischewitz, a budapesti JLL iroda tőkepiaci vezetője szerint a Grexit  Magyarországra gyakorolt potenciális hatása minimális és csak a közvetett hatások eredménye lehet. „Az országban nincs görög bank, nincs jelentős kereskedelmi kapcsolat Görögországgal  és a görög befektetők száma elenyésző. Az ország ingatlanpiaci és makroökonómiai  fundamentumai erősek, az államadósság csökken, az államháztartási hiány várhatóan 2% lesz 2015-ben. A hitelpiacok érintettek lehetnek ugyanakkor, ami a finanszírozási lehetőségek csökkenésében és a magasabb kamatokban jelentkezhet, de a likviditás olyan erős marad, hogy a hatás elhanyagolható lesz. Addig, amíg a befektetők a megfelelő tulajdonságokkal bíró eszközökre koncentrálnak és egyértelmű stratégiájuk van, nem érzem nyugtalanítónak a helyzetet” – tette hozzá Perez-Ellischewitz.   

SOCIAL BOX