Igazi high-tech ékszerdoboz! Bemutatjuk az NNG szegedi fejlesztőközpontját

Mindig öröm, ha egy vidéki helyszínen európai léptékkel is mérhető új irodát alakítanak ki, hiszen a vízfejű ország sok multinacionális és kisebb vállalat számára csupán Budapestet jelenti. Nem véletlen, hogy a slágernek számító szolgáltatóközpontok háromnegyede is a fővárosban működik, és csupán egynegyedük támaszkodik a nagyvárosi egyetemek szürkeállományára. Ezért is példamutató, hogy az autónavigációs rendszerrel foglalkozó NNG budapesti székhelye és fejlesztőközpontja után most Szegeden is irodát nyitott. Ráadásul a Klauzál téren, vagyis a belvárosban rendezkedtek be, ahol egy csodálatos kétszintes szecessziós épületben egy teljes emeletet foglal el az NNG, és reményeik szerint az elkövetkezendő 2-3 évben a jelenlegi hamincról akár kétszáz fősre is hízhat a helyi munkaszervezetük.

Az irodatervezés -és kialakítás terén van már kellő tapasztalatuk, hiszen a Szépvölgyi úton található központjuk még 2013-ban megnyerte Az Év Irodája versenyt, így már adottak voltak a cég számára a megfelelő alapok, hogy az új munkahelyüket is magasra pozícionálják komfort, kialakítás, belsőépítészet, munkakultúra és esztétika tekintetében. Eme jó alapanyaghoz keverték az új vezető, Fritz Zsombor lelkesedését, aki elmondta, hogy korábbi budapesti munkahelyéről érkezett ide az új projekt, azaz a szegedi fejlesztőközpont kedvéért, és elkötelezett abban, hogy ugyanazok a kondíciók és munkakörülmények álljanak itt is rendelkezésre, akár csak Budapesten vagy az NNG más irodáiban szerte a nagyvilágban.

A szegedi munkahely a budapesti előnyeit megtartva némi helyi ízzel is megspékelte az irodát, de összességében az NNG jól bevált munkakultúrája maradéktalanul érvényesülhet majd itt is. Míg Budapesten az egyes termeket világvárosokról nevezték el, itt az autóiparhoz kapcsolódó megnevezéseket használtak, mint például Gokart vagy éppen Coupet. A legfontosabb különbség a két munkahely között az épület adottságai, hiszen míg a fővárosban egy többszintes modern irodaházban alakították ki a központot, itt egy régi patinás nagypolgári házban rendezkedtek be. Nyilvánvalóan látvány szempontjából az utóbbi különlegesebb és eredetibb, ráadásul mostanában amúgy is divatos a loftos fíling, ami esetünkben pontatlan megfogalmazás, hiszen nem ipari épületről beszélhetünk, ám a hatalmas belmagasság, a nagy régi ablakok és a terek volumene ugyanazt a szabadságérzetet, lazaságot és közvetlenséget biztosítja.

A régi polgári alaprajzi struktúra még a cég kezére is játszott, hiszen a két nagy open space terület adta magát, csupán a korábban mesterségesen kialakított cellafalakat kellett eltávolítani, és máris teljes pompájában kibontakozhatott a két egyterű irodarész, mintha csak egy bálteremben dolgoznának az informatikusok. Az alaprajzot meghatározta még a belső udvarral rendelkező ház, hiszen így az iroda gyakorlatilag körbeveszi az udvart. Jól látható törekvés volt, hogy a munkaállomások a természetesen fénnyel és ablakokkal bőven ellátott nagy terekben kapjanak helyet, míg az udvar felé eső részeken alakították ki a hat kisebb-nagyobb tárgyalót, a két konyhát, az egyik játékszobát és a vizes blokkokat.

Bárhol járunk, a bűvös transzparencia, hogy ezt a már-már elcsépelt szót használjuk, elkísér minket, és tényleg érezhető a fluid hatás, vagyis az egymásba érő helyiségek láncolata, amelyre már többször is utaltunk más technológiai cégek főhadiszállása esetén. A demokratikus, lapos hierarchiájú munkastílust jól bizonyítja, hogy az iroda legértékesebb része, a több oldalról ablakkal rendelkező sarokszoba a másik játékszoba lett, amely egyben relaxáló, közösségi tér is. Itt található egy legófal, egy életfát ábrázoló különleges könyvespolc, a Grofie hatalmas növényfala, és persze fotelek és szófák a lazulásra vagy éppen informális meetingre, ötletelésre. Babzsákokból álló pihenőszigetek egyébként az egyterű helyiségekben is megtalálhatók, mindemellett a nagyobbik konyhában is lehet dolgozni akár állva is, attól függetlenül, hogy dedikált munkaállomásokat vesznek igénybe a kollégák, ugyanis alapvetően nem laptopon, hanem asztali számítógépeken dolgoznak, és ehhez a megszokott kis saját kuckó jól jön.

Első körben harminc fő dolgozik itt, közeli terv az 50 fős munkaszervezet elérése, és néhány éven belül pedig 200 főre számítanak, vagyis valóban komoly projekteken dolgoznak a szegedi fejlesztőközpontban is. Összességében minden feltétel adott ahhoz, hogy valami nagy dolgot találjanak ki az NNG itteni informatikus koponyái, ráadásul szinte a padlótól a palfonig kék írható falak állnak a rendelkezésükre, így még arra sem foghatják, hogy elfelejtették volna az einsteini gondolatokat. 

Képek: NNG, realista.hu