Generációk harca az irodában! Digitális kultúra, infók és kollaboráció

X-generáció

Folytassuk egy kis generációelemzéssel! Több nemzedék dolgozik együtt a munkahelyeken, akiknek a szocializációja gyökeresen eltér egymástól, így az életstílusok és -felfogásuk is különbözik, amelyek az irodai viselkedésükben is megjelennek. Nehéz összeboronálni a generációkat, de nem lehetetlen vállalkozás. A baby boom generáció lassan kiöregszik, az X-generáció azonban meghatározó tényező az irodákban. Az 1962-1979-es években született az úgynevezett hírnöknemzedék, más néven átmeneti generáció, vagy ismertebb nevükön az X-generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak a virtuális valósággal, de mindennapjaikat már átszövi a kibertér. Legtöbbjük koránál fogva még képes megújulni és tartani a felgyorsult életritmust. Ők annak idején a kis irodabokszokban (cubicle) üldögéltek, majd az egyterű irodák térhódításával ők is átkerültek a közös térbe. Átmenetet képeznek a baby boom és az Y között, hiszen jóval lazábbak, mint az elődeik, ugyanakkor még nem okostelefonnal a kezükben születtek, anyukájuk sem szelfizett velük a szülőszobában, ugyanakkor a modern technológiát maximálisan hasznosítják.

Y-generáció

A digitális nemzedéket Y és Z generációra is szokás osztani. Az Y-generáció tagjai 1979-95 között születtek, míg 1996 után beszélhetünk Z generációról. Az Y-okat ezen kívül még számos elnevezéssel szokták illetni, így millenniumiaknak, ezredváltóknak, ezredfordulós generációnak, vagy akár 9/11 generációnak is aposztrofálják, hiszen számukra 2001. szeptember 11-e sokkoló élmény volt. Az Y-generáció egészen új világ, hiszen jelentős részük beleszületett a technológiai forradalomba, nehezen viselik a kötöttségeket, a sokszínű, inspiráló munkahelyi közeget preferálják, és velük nehéz a fluktuációt is féken tartani egy adott cégnél.

Ezért a vállalati elkötelezettség érdekében sokféle kényelmi szolgáltatást kínál az alkalmazó, és többek között a családiasabb légkörű munkahelyi környezet is a megtartásukat célozza. Az Y-generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. Egy Y-generációs fiatalnál elképzelhetetlen, hogy harminc évet egy helyen legyen, hacsak nem ő a tulajdonos. Olyan villámsebesen pörögnek a mindennapok, hogy ma már egy 35 éves ember vénnek érzi magát, és azt érzékeli, hogy már nem értékes árucikk a munkaerőpiacon.

Multitasking

Na ez tipikusan Y-generációs kifejezés. Ugye az új típusú munkakultúrák a fiatalabb munkavállalói rétegek, így az Y-generáció új életvitelét próbálják meg lekövetni. A multitasking üzemmód pedig azt jelenti, hogy egyszerre több tevékenységet is végeznek, szimultán „nyomják az ipart”: vagyis telón tárgyalnak, mobilon sms-eznek, laptopon e-maileznek, és még átszólnak a hangfogó paravánon a szomszédos asztalhoz is, hogy melyik plázában nagyobb a leértékelés. Persze tudósok már kimutatták, hogy ez nem fejleszti az agyat, hanem megterheli, és így végső soron kisebb lesz a hatékonyság. De ez már más tészta. Egyébként éppen emiatt manapság az egyterű koncepciót vegyítik elkülönülésre alkalmas fókuszszobákkal, telefonfülkékkel, mert ha nagyon zajos a tér, akkor nehéz koncentrálni, ami a hatékonyság kárára megy, végső soron pedig a cég versenyképességét rontja. Patikamérlegen kell kiegyensúlyozni a fókuszmunkára és a csoportmunkára alkalmas terek arányát.

Kollaboráció

Együttműködés. Manapság minden második irodakialakítás célját úgy fogalmazza meg a megrendelő cég vagy a tervező, hogy elő akarják segíteni a kollaborációs/együttműködő munkavégzést, ezért kollaborációs tereket hoznak létre. Ezek annyiban különböznek a break out vagy közösségi zónáktól, hogy miközben szintén az oldottabb légkör, a formagazdag dizájnbútor és a sokszínű díszlet a lényeg, a munkavégzésre alkalmasabb bútorok (asztalok, székek) hangsúlyosabb szerepet kapnak, vagyis célirányosabban ösztönöz a kreatív munkára.

Ehhez kapcsolódóan sűrűn emlegetik a kommunikációt és az interakciót. Ugyanis régebben a cellás irodákban szinte mindenki csak a saját munkájával foglalkozott, alig beszélgettek az alkalmazottak egymással, és a szünetekben sem a napi tevékenységekről szólt a disputa. Így az infók megrekedtek, ami az ügymenet lassúságát eredményezte. Azonban a 21. században a technológiai vívmányok korában turbósebességbe kapcsolt a gazdaság, a versenyképesség megőrzése érdekében szinte „élet-halál” kérdése, hogy a legújabb infókat megkapják a munkatársak, vagyis az információ-megosztás a legfontosabb tényezővé nőtte ki magát a 21. század munkahelyén.

Shared desk / hot desk

Osztott munkaállomás, vagyis olyan íróasztalról (illetve munkaasztalról, hiszen manapság klaviatúrán pötyögünk és nem irkálunk) beszélünk, ahol nem mindig ugyanaz a kolléga ül, hanem többen is használhatják. Ennek az elterjedését nagy mértékben befolyásolja az adott cég tevékenységi köre, illetve az alkalmazottak munkaköre. Az osztott munkaállomást például értékesítő munkatársak használják, akik többet tartózkodnak a terepen, tárgyalnak az ügyfelekkel, mint amennyi időt töltenek a cégnél az irodában. Vagyis kevesebb asztal több embert is ki tud szolgálni, a cégnek pedig költséget csökkent, hiszen kisebb területen kevesebb asztal is elég, így kisebb lesz a bérlendő terület és a rezsi. Ezek kialakítása is az egyik oka annak, hogy az irodatervezés és maga az alaprajzi elrendezés tudományos, tevékenységalapú megközelítése felértékelődött az elmúlt évtizedben. A kisebb területen sokszínűbb iroda több közösségi zónával is az Y-generációra jellemző tipikus munkakörnyezet.

Dedikált munkaállomás

Az osztott munkaállomással ellentétben, ha valakinek állandó asztala van, ahová minden munkanap alkalmával leül, akkor azt dedikált munkaállomásnak hívjuk. Az irodákban jelentős részben ilyen típusú asztalokkal találkozhatunk, bár ha a tudományos jövendölések valóra válnak – miszerint 2020-ra a munkavállalók legalább 20%-a mobil munkavállaló lesz –, akkor ez a típusú munkaállomás kihalásra van ítélve.

Nomád munkaállomás

Ez is egyfajta break out tér, közösségi zóna, amely lehet egyetlen bárpult, egy magas asztal vagy éppen egy fotel vagy boksz a kávézóban. Itt többféle tevékenység végezhető, informálisan beszélgethetnek a munkatársak vagy éppen információt cserélhetnek, de ha szabad a hely, akkor nomád munkaállomásként is üzemelhet, hiszen a rendszerre az internet korában bárhol csatlakozhatunk. Azért hívjuk nomádnak, mert alkalmilag hasznosítjuk munkatérként, legközelebb talán már máshol dolgozunk. Sok helyen a főnöknek sincs dedikált munkahelye, hanem oda ül le, ahol éppen helyet talál. Vagyis rátalálhat egy üres shared deskre is, de egy nomád munkaállomásként használható állópult mellett szintén dolgozhat. Ezek a nomád munkaállomások vagy break out terek egyébként térszervező funkcióval is rendelkezhetnek, hiszen munkacsoportokat, projektcsapatokat, divíziókat vagy egyáltalán különböző funkciójú zónákat választhatnak el egymástól. Például egy hosszú pad vagy pult térelválasztóként is működhet, miközben nyilván elbír egy laptopot is.

Az irodaszótár első része itt olvasható:

Ezeket nem értjük, ha belépünk a 21. század irodájába!

+++

Az idei Az Év Irodája 41 pályázatára pedig itt szavazhatunk január 22-éig!