Ilyen lesz a National Instruments debreceni kampusza+videó

A National Instruments immár 15 éve van jelen Debrecenben, az ország második legnagyobb lélekszámú városában, ahol a fejlődés töretlen. A sikertörténetet jól érzékelteti, hogy már a harmadik, 6500 m2-es irodaépületet is birtokba vették a munkatársak, amely a Market Építő Zrt. kivitelezésében a CMA International tervei alapján készült el. A nemzetközi cégcsoport gyártótevékenysége Magyarországon és Malaysiában összpontosul, miközben hazánkban szoftverfejlesztő mérnökök is nagy számban dolgoznak. A 10 hektáros telken elhelyezkedő három épület a közös átriumban kapcsolódik egymáshoz, így valóságos „kampuszról” beszélhetünk, ahol jelenleg mintegy 1200 munkatárs dolgozik a csarnokban és az irodákban nagyjából fele-fele arányban.

Szerencsére már nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosainkban is terjed a modern munkakultúra, így az irodaházak belsőépítészeti terveivel megbízott MádiLáncos Studio az egyterű koncepció megvalósítását tűzte ki célul nagyobb közösségi szigetekkel és kollaborációs zónákkal. A teljes “kampusz” egységes koncepció-filozófia alapján lesz belülről megújítva, hogy az irodaterek műszaki, esztétikai, ergonómiai szempontból azonos színvonalat képviseljenek, és ugyanazt az üzenetet közvetítsék a dolgozók és a külvilág felé.

Meglehetősen ambiciózus feladat, hiszen korábban az amerikai Herman Miller által az 1960-as évek végén kifejlesztett irodaboksz-rendszert, vagyis az ún. cubicle-rendszert valósították meg az épületekben, amely másfél méter magasságú paravánokkal elszeparált nyitott bokszokból áll. Van benne egy asztal, egy szék, egy számítógép, és néhány személyes tárgy. Ez a szisztéma azért terjedt el, mert bizonyos intimitást jelentett a dolgozók számára, mára azonban a modern munkakultúráknak – amelyek a gyors információáramlásra és a kollaborációra épülnek – gátat szab.

Bár „C” épületben már a nagyteres koncepció valósul meg, azonban az amerikai vállalatokra jellemző demokratikus hierarchia miatt a kollégák véleménye is fontos szempont, ezért sok helyen megmaradt az irodaboksz-rendszer. Korábban egy részletes kérdőívben kérdezték meg a dolgozókat, hogy milyen kialakítású munkahelyen szeretnének dolgozni. Most a komplexum egy érdekes átmenetet képez, hiszen a két stílus keveredik egymással, miközben mindkét munkaállomás-típusnál jelentős szerepet játszanak a közösségi szigetek, vagy a céges szlengben oázisoknak nevezett kis teresedések, amelyek informális megbeszélésre, ötletelésre vagy csak kikapcsolódásra egyaránt alkalmasak. Változatos break out zónákat láthatunk, sőt, még a helyiek által állószolinak becézett oázist is kialakítottak.

Jelenleg a „C” épület harmadik emeletén bontakozik ki teljes életnagyságában az egyterű iroda-dizájn, amelyhez az Office Line szállította a bútorokat. Érdekes munkahelyi evolúciónak lehetünk a tanúi, hiszen egy nagy volumenű munkaszervezet számára nem könnyű az átállás egy alapvetően új  munkakultúrára, mindenesetre fokozatosan változik a dolgozók hozzáállása, amely elősegítheti a nagyteres koncepció megvalósulását. Egyébként a generációk együttélése is nagyszerűen tükröződik a két struktúrában, hiszen az irodabokszos elrendezés alapvetően az X-generációhoz kötődik, akiket az 1962-1979 között született alkalmazottakkal azonosítanak, míg a fiatalabb Y-generáció könnyebben fogadja el a nyitott tereket.

Egyik munkaállomás-típus esetében sincsenek cellás irodák a vezetők számára, hiszen a lapos hierarchia jegyében ők is a beosztottakkal ülnek együtt. A munkaasztalok mellett számos hagyományos tárgyalót és nyitott tárgyalószigetet alakítottak ki, ugyanígy a teakonyhák is magas színvonalú esztétikát képviselnek. Az egyterű irodát több helyen üde, zöld növényfal színesíti (MoPa Mohány és Páfra Kft.), miközben a mennyezeten szabadon futnak a csövek: az indusztriális fíling kiválóan szimbolizálja, hogy itt gyártótevékenység is folyik.

Az épületek szinte teljes homlokzata üvegből készült, így a természetes fény mindenhol egészséges munkakörnyezetet teremt, a tárgyalók, a lépcsőház és egyéb kiszolgáló helyiségek pedig az irodaházak középső, kevésbé világos magjában kaptak helyet. A „C” épület földszintjén egy látványos büfé várja a dolgozókat, akik itt nyitott tárgyalókban is ötletelhetnek, beszélgethetnek. Az „A” épület belső udvarán is látványos változások várhatók, hiszen hamarosan üvegtetővel befedik, hogy egy hatalmas játékszobát alakítsanak ki.

Összességében a National Instruments kampusza nagyszerűen szimbolizálja a munkakultúrák elmúlt évtizedekben történő átalakulását, hiszen több munkaállomás-típus együttesen látható a falak között, de nagy valószínűséggel a nagyteres koncepció versenyképes elemei itt is hamarosan uralkodóvá válnak, ahogy mindenütt a világon, miközben az eltérő szokásokkal rendelkező generációk együttélésének harmóniáját is meg kell őrizni.