Nagyon jó hír! 2,9 százalék lett a GDP 2015-ben!

A negyedik negyedévi adat alaposan túlszárnyalta az elemzők várakozását, bár mindenki erősebb növekedésre számított a harmadik negyedévi 2,4 százalékosnál, de senki nem várt 3,0 százalékos, vagy annál is nagyobb adatot. A kiigazítás nélküli nyers adatok szerint, illetve a naptárhatás kiszűrésével is 2,9 százalékkal nőtt a GDP tavaly 2014-hez képest. A negyedik negyedéves növekedés naptárhatással kiigazítva 3,1 […]

A negyedik negyedévi adat alaposan túlszárnyalta az elemzők várakozását, bár mindenki erősebb növekedésre számított a harmadik negyedévi 2,4 százalékosnál, de senki nem várt 3,0 százalékos, vagy annál is nagyobb adatot. A kiigazítás nélküli nyers adatok szerint, illetve a naptárhatás kiszűrésével is 2,9 százalékkal nőtt a GDP tavaly 2014-hez képest.

A negyedik negyedéves növekedés naptárhatással kiigazítva 3,1 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene tavaly a negyedik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

A növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult – mondta az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője. Továbbra is az ipar volt a növekedés fő húzóereje, de most nemcsak a járműgyártás és az ahhoz kapcsolódó ágazatok, hanem majdnem az összes többi ágazat teljesítménye is bővült.

A tavalyi utolsó negyedévben a szolgáltatások többsége is “megindult”, úgy tűnik, hogy az ipar növekedése húzta maga után a szolgáltatásokat is. A főosztályvezető elmondása szerint az építőipar inkább stagnált, a mezőgazdaság mutatott visszaesést.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: messze meghaladta az elemzői várakozásokat a magyar GDP tavalyi utolsó negyedéves 3,2 százalékos növekedése, amivel az éves bővülés 2,9 százalék lett 2015-ben, 2007-óta a második legmagasabb érték a 2014-es 3,7 százalék után. Az éves bővülés mögött több szektor jó teljesítménye áll, két kisebb ágazat – építőipar, mezőgazdaság – kivéve.

Részletes adat még nem áll rendelkezésre, de felhasználási oldalon a dinamikus növekedést a beruházások újbóli megugrása okozhatta, az EU forráslehívások tavaly év végi jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás és a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez. Idén lassulhat a növekedés, így 2016-ban 2,0 és 2,5 százalék közötti éves átlagos GDP-növekedésre számít.

A CIB Bank elemzői kiemelték: a negyedik negyedéves eredmény jelentősen meghaladta a 2,5-2,6 százalékos piaci konszenzust. Az eltéréshez több gazdasági ágazat vártnál jobb teljesítménye is hozzájárulhatott – írták. Az utolsó negyedév statisztikái alapján különösen az ipar, illetve az ipari export hozzájárulása lehetett jobb a várakozásoknál, de a belső kereslet hozzájárulása is jelentős lehetett a CIB szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a vártnál jelentősen jobb GDP-adatok mögött a vártnál jobban teljesítő építőipar állhatott az utolsó negyedévben, illetve az, hogy a kormány lehívott minden rendelkezésre álló EU-s támogatást 2015 végéig. Ugyancsak szerepelhet az okok között, hogy a költségvetésben keletkező pufferből a kormány különböző beruházásokat finanszírozott meg. Mindemellett a jó eredményt az autóipar teljesítménye, illetve ezen keresztül az export kiemelkedő eredménye is megalapozta. Idén további lassulásra számítanak, várakozásuk szerint 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek a gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.     

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra számít, hogy az idén az első két negyedévben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, elsősorban az uniós kifizetések hiánya és a gyengének látszó nemzetközi kereslet miatt, így éves átlagban 2,2-2,3 százalékos növekedéssel lehet számolni.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a tavalyi utolsó negyedévben jelentősen gyorsult az ipar kibocsátása, míg a szolgáltatások szintén jelentősen hozzájárultak a növekedéshez. A növekedést azonban visszafogta a mezőgazdasági termelés visszaesése. Felhasználási oldalon a meglepetést a beruházások ismételt megugrása okozhatta, a tavaly év végi EU forráslehívások jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás, valamint a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez.

Idén 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme az EU források alacsonyabb felhasználása miatt, ami visszavetheti a beruházásokat, így a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése miatt a fogyasztás lehet a növekedés húzóereje. 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, részben az EU források gyorsuló ütemű lehívása, részben a lakásáfa csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése miatt, így jövőre 2,8 százalékos növekedésre számít, sőt a lakástámogatás hatása miatt azt sem zárja ki, hogy a bővülés meghaladhatja a 3 százalékot is.

SOCIAL BOX