Az irodaházakban már minden a dolgozók jólétéről szól

Baross Pál, a HuGBC elnöke „Mérni azt, ami intuitívan nyilvánvaló” c. előadását azzal nyitotta, hogy az ingatlan – ha fogalomként akarjuk meghatározni – egy sokdimenziós kérdéskör, amelyben az ember régebben nem számított meghatározó tényezőnek. Anno az adott vállalat munkahely koncepciójának meghatározásakor, vagyis amikor kiválasztották az irodát, valójában az volt a fontos, hogy ki hol fog […]

Baross Pál, a HuGBC elnöke „Mérni azt, ami intuitívan nyilvánvaló” c. előadását azzal nyitotta, hogy az ingatlan – ha fogalomként akarjuk meghatározni – egy sokdimenziós kérdéskör, amelyben az ember régebben nem számított meghatározó tényezőnek. Anno az adott vállalat munkahely koncepciójának meghatározásakor, vagyis amikor kiválasztották az irodát, valójában az volt a fontos, hogy ki hol fog dolgozni, hol lesz a vezetőség irodája, hol kapnak íróasztalt a beosztottak. Ennél mélyebb elemzést nem igényelt az irodakeresés, illetve a piacon nem ez volt az általánosan jellemző.

Ma már a nagybetűs dolgozó jóléte egyre inkább előtérbe kerül, ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy például a BREEAM minősítő rendszerben a pontozás során az összes kategória közül a jólét kérdésköre (Health – Wellbeing)15%-nyi aránnyal szerepel. A cél az életminőség növelése az egészséges és biztonságos környezet megteremtése segítségével a belső és külső terekben. De ez még mindig kevés, teszi hozzá Baross Pál, noha a jólétet meghatározó tényezők – fényviszonyok, zöld, friss levegő, szellőzés stb. – egy részét viszonylag könnyű teljesíteni. Mindenesetre a belső terek, környezet minőségének vizsgálata egyre kiemeltebb szerepet kap.

A munkahelyek paramétereit három fő szempont szerint vizsgálhatjuk, folytatta Baross Pál, fizikai, pénzügyi és perceptuális megközelítés lehetséges. A fizikai jellemzők közé sorolhatjuk többek között az illatokat, a friss levegőt, a páratartalmat vagy éppen a fényviszonyokat. Fontos meghatározni, hogy ezek a környezeti tényezők hogyan hatnak a dolgozók közérzetére, kényelmére, és ezen keresztül a termelékenységükre.

A pénzügyi tényezőknél is az összefüggésekre érdemes figyelni, hiszen a rossz környezeti feltételek több megbetegedést, több hiányzást okoznak, amely orvosi költséget jelenthet a vállalatnak, valamint a termelékenység is csökkenhet, a helyettesítés is sok esetben problémás lehet. Sőt, még a fluktuációt is ide sorolhatjuk, hiszen a rossz hangulatú iroda nem vonzza a munkaerőt, sőt, inkább más munkahelyet választanak a dolgozók.

A perceptuális szempont maga az iroda kialakítása, stílusa, megjelenése, ahogy azt az alkalmazottak észlelik nap mint nap. A vállalati kultúra egyre fontosabb része lesz a modern, trendi, sok kényelmi szolgáltatással ellátott munkahelyek kialakítása, ma már az iroda nem csupán a négy fal által behatárolt fizikai tér, hanem egy közösségformáló eszköz, az adott céget is szimbolizáló munkakörnyezet.

A cégek, vállalkozások a termelékenység és hatékonyság érdekében mindent mérnek, így a jólét is számokban meghatározható, és egyre jobb statisztikákat kapnak azok, akik ezt a kérdéskört hangsúlyosan számításba veszik. A fenntartható munkahelyek világában a pozitív adatok mind az épületek (FM), mind a munkavállalók (HR), mind a pénzügy tekintetében idővel megjelennek, vagyis nem csak úri mulatság a dolgozók jólétének megteremtése.

SOCIAL BOX