Ezek a versenyképes munkahelyek! Miért érezzük jól magunkat, ha zöld az iroda?

Hornok Edina, a DVM group környezettudatossági részlegvezetője a „Kinek használ a zöld minősítés” c. előadását azzal nyitotta, hogy a dolgozói jólétet, a munkatársak egészségét, hangulatát, kényelmét fizikai és mentális aspektusból vizsgálhatjuk. Három alapvető tényezőről beszélhetünk: egyrészt a kollégáinkkal folytatott kommunikációt, és általában a kapcsolatainkat mi magunk befolyásolhatjuk, másrészt azonban nincs ráhatásunk arra, hogy kikkel dolgozunk […]

Hornok Edina, a DVM group környezettudatossági részlegvezetője a „Kinek használ a zöld minősítés” c. előadását azzal nyitotta, hogy a dolgozói jólétet, a munkatársak egészségét, hangulatát, kényelmét fizikai és mentális aspektusból vizsgálhatjuk. Három alapvető tényezőről beszélhetünk: egyrészt a kollégáinkkal folytatott kommunikációt, és általában a kapcsolatainkat mi magunk befolyásolhatjuk, másrészt azonban nincs ráhatásunk arra, hogy kikkel dolgozunk együtt, hiszen a munkaerő-felvétel a HR feladata.

A jólétünk harmadik befolyásoló tényezője pedig észrevétlen marad előttünk, hiszen ez a munkahelyet és az adottságait jellemzi: milyen az alaprajzi elrendezés, ergonomikus bútorokat használunk-e, hol található maga az iroda és ezzel együtt az irodaház, milyen a levegő minősége, a hőérzetünk, a világítás és milyen zajhatásokkal szembesülünk nap mint nap.

Alaprajz

Az iroda alaprajzi elrendezése, folytatta Hornok Edina, többek között az egy főre jutó négyzetmétert is meghatározza, de ugyanígy fontos a megfelelő funkciók megléte, vagyis a kötetlenebb zónák milyen arányban jelennek meg a munkahelyen, így például mozgást ösztönző területek vannak-e az irodában, esetleg találkozhatunk-e egy látványos lépcsővel, amely arra ösztönöz, hogy gyalogoljunk egy kicsit. Egyes szakértői vélemények szerint naponta legalább 5000 lépést kellene megtennünk, hogy megfelelő kondícióban legyünk.

Ide sorolhatjuk még a különböző típusú munkaállomások meglétét, vagyis például van-e állítható magasságú asztal, vagy nomád munkaállomás, ahol akár állva is dolgozhatunk. De célszerű kialakítani relaxációs szobát, ahol mentálisan és fizikálisan is regenerálódhatunk. Szintén érdemes beszélni a biofíliáról is, amely azt jelenti, hogy ösztönösen vonzódunk a természethez, így a zöld növények, növényfal jelenléte sokat számít a hangulatunk szempontjából. Hornok Edina egy 16 országra kiterjedő felmérést is említett, amely szerint a dolgozók 47%-ának munkaállomása nem rendelkezik természetes fénnyel, és 58%-uk irodájában nincs növény.

Ergonómia

A jólétünket befolyásoló elemek közé soroljuk az ergonómiát is, hiszen a nem megfelelő irodaszék mozgásszervi megbetegedéseket, gerincproblémákat okozhat, ezért az ergonomikus bútorok számos betegség kialakulását akadályozhatják meg. De itt említhetjük meg a visszatükröződő monitor negatív hatásait, ezért szintén ügyelnünk kell az asztalok megfelelő szögben történő elhelyezésére.

Lokáció, hőérzet és levegőminőség

A lokáció az egyik legfontosabb szempont a cégek számára, ha irodát választanak. A munkahelyünk tömegközlekedéssel könnyen elérhető legyen, lehetőleg park is található a közelben, amely a relaxációs lehetőségeket bővíti. Újabb szempont a hőérzet és a levegőminőség: ha ugyanis ezek nem kielégítők, akkor az ún. beteg épület szindrómáival szembesülhetünk: fejfájás, szédülés, torokirritáció satöbbi. A szabályozható páratartalom növeli a komfortérzetünket. A fenntartható anyaghasználat szintén a levegő minőségét javítja, hiszen például egyes padlóburkolatok illékony szerves anyagokat tartalmazhatnak, amelyek akár akut légzésszervi vagy idegrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Vagyis fontos, hogy a VOC-tartalom alacsony legyen az irodában, amely a levegőbe felszabaduló szennyező szerves vegyületeket jelöli. A VOC-k fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet.

Fény és zajhatások

A világítás szempontjából egyrészt a minél több természetes fény a kívánatos, másrészt legyen megfelelő árnyékolás, továbbá kedvező, ha kilátunk az ablakon, hiszen a külső képek hatására a szemünk újrafókuszál, ami csökkentheti a fáradtságot. Ma már egyre több helyen lehet szabályozni a világítás fényerejét, ami szintén pozitív hatással lehet az egészségünkre és a hangulatunkra. Utolsó szempont pedig a zajhatás, hiszen a zaj csökkentheti a teljesítményünk hatékonyságát, ezért is fontos a nagyteres irodákban, hogy az együttműködő munkára alkalmas zónák mellett elvonulásra is legyen lehetőségünk.

A jólét elégedett dolgozót jelent, folytatta Hornok Edina, amely jobb teljesítményt feltételez, ez pedig a cég versenyképességét növeli. Egy másik felmérés szerint a lelkes, motivált munkaerő 12%-kal produktívabb, mint az átlagos hangulatú dolgozók. A nem túl egészséges munkakörnyezet több megbetegedést okozhat, miközben a helyettesítéssel megbízott kolléga stresszelhet is, hogy megfeleljen a feladatnak. Az előbb említett felmérés szerint az egészséges levegő 35%-kal kevesebb hiányzást eredményezett a munkaszervezetben, vagyis valóban érdemes a cégvezetőknek ezekre a tényezőkre fókuszálniuk.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a dolgozók teljesítményét az épület, az eszközök, a kiszabott feladatok, a személyiség és a munkakörnyezet együttesen határozza meg, ezért valamennyi tényezőre érdemes gondot fordítani. Fontos momentum a nyomon követés, vagyis a cégek a dolgozóik jólétét folyamatosan ellenőrizzék, hiszen a pozitív változtatások gyors megtérülést eredményeznek.

SOCIAL BOX