Zöld oázis lesz a Promenade Gardens a Váci úton – Interjú Kovács Attilával

– Szinte már elszoktunk a ténytől, de a hazai irodapiacon most számos fejlesztés zajlik, illetve újabbakat is egymás után jelentenek be. Egyre több a különleges dizájnnal megálmodott, egyedi épület, és úgy tűnik, hogy már a múlté a sablonos, jellegtelen üvegpaloták korszaka. Mitől lesz egyedi a Promenade Gardens a Váci úti irodafolyosón? – A Promenade Gardens […]

– Szinte már elszoktunk a ténytől, de a hazai irodapiacon most számos fejlesztés zajlik, illetve újabbakat is egymás után jelentenek be. Egyre több a különleges dizájnnal megálmodott, egyedi épület, és úgy tűnik, hogy már a múlté a sablonos, jellegtelen üvegpaloták korszaka. Mitől lesz egyedi a Promenade Gardens a Váci úti irodafolyosón?

– A Promenade Gardens esetében már a név is utal arra, hogy rendkívül sok zöld területet fogunk kialakítani: kertet építünk az irodaház körül és az épületen belül is. A zöldet szimbolizálja a levélmotívumokban gazdag Révész utcai homlokzat is, amelynek pillérein a levélmotívumot az egyedi tervezésű perforált fémburkolat adja ki. A különleges esztétikai hatást erősítik a burkolat mögé helyezett LED-lámpák, hiszen amíg nappal a perforáció árnyéka fogja megrajzolni a levélalakot, addig éjszaka a látványvilágítás jeleníti meg a motívumot. Ez az egyedi tervezésű burkolat mindenképpen unikálissá teszi az épületet az irodapiacon.

– Ön említette az ünnepélyes alapkőletételen, hogy az építési engedély módosításával eggyel kevesebb szint lesz az épületben a tervezettnél, így nagyobb belmagasságú terek jönnek létre. Mi az oka a változtatásnak?

– Döntésünk hátterében egyértelműen a wellbeing, vagyis a dolgozói jólét áll, hiszen a megnövelt belmagassággal még jobb közérzetet tudunk biztosítani majd a tágas és szellős irodában dolgozó munkatársaknak. Régebben az épületekben található irodák belmagassága nagyjából 2,65-2,7 méter körül alakult, és tapasztalataim szerint valahogy mindenki nyomottnak érzi az ilyen paraméterekkel rendelkező teret. Mi kihagyunk egy szintet, így a tiszta belmagasság minimum három méter lesz még az álmennyezettel és az álpadlóval együtt is. Már a korábbi fejlesztéseinknél, így például az Eiffel Tér Irodaháznál is éreztem, hogy a megfelelő belmagasság a nyitott terekkel rendelkező irodákban nagyon kedvező hatást gyakorol az alkalmazottakra, és így a céges működésre is. Az Eiffel Palace és a Váci 1 esetében pedig már egyértelmű adottság volt a hatalmas belmagasság a századfordulós épített kultúra jegyében.

– Ez a törekvés összefügg azzal is, hogy jelenleg az IKT- és a szolgáltató központ-szektor generálja a legnagyobb bérlői keresletet?

– Nem csak a szolgáltató központok, hanem a cégek általánosságban törekszenek a nagyteres koncepció megvalósítására a munkahelyükön, hiszen már nem olyan menő, ha a főnök beül a saját cellás irodájába. A munkakultúra új irányokba fejlődik, a vezető már a munkatársakkal egy légtérben dolgozik. Emellett természetesen vannak tárgyalók, telefonszobák és egyéb fókusztermek, de a cellás irodákra ma már alig van szükség. A nagy terek felé megy a világ, és az új igényeknek a nagyobb belmagasság a megfelelő.

– A műszaki tartalomban mi a különleges?

– A legfontosabb elemek a hűtés-fűtés rendszer és a friss levegő biztosítása. Ha hét négyzetmétert számítunk egy főre, akkor mi 42-45 m2-nyi friss levegőt tudunk majd biztosítani, ami egészen kiemelkedő érték. Ez nem csak az európai követelményeknek felel meg, hanem a terek használhatóságát és élhetőségét is biztosítja. Mindemellett hűtő-fűtő álmennyezetet alakítunk ki, amely a legergonomikusabb megoldás, hiszen másfajta hőérzetet biztosít majd. Ezekhez a technológiákhoz persze komplexebb épületfelügyelet is szükséges.

– A telek eredetileg a Horizon Development tulajdona volt, de most már az Erste Ingatlan Alap is képbe került. Mi ennek az egyedi konstrukciónak a lényege?

– Korábban a Horizon Development tulajdonában volt a telek, amelyet az Erste Ingatlan Alapnak értékesítettünk, de amíg az építkezés folyik, addig a felépítmény a mi tulajdonunkban marad. Fel kell építenünk és bérbe kell adnunk az irodaházat, és majd a használatbavétel után kerül az épület is az Erste Ingatlan Alaphoz.

– Egyre több épületet húznak fel, lassan a bérleti díjak is nőnek, de mi a helyzet a hozamokkal, mire számíthatunk?

– A hazai hozamok esetében nagyon magas értékekkel találkozhattunk régebben. De sokáig tartott a válság, és ma már lassan csökkennek a yieldek, egy jó minőségi irodafejlesztésnél 7% körüli hozamokról beszélhetünk. Sőt, még némileg csökkenhet is ez a szám, bár véleményem szerint nem fog a válság előtti szintre jutni, mert az nem fenntartható. A bérleti díjak esetében megváltozott az a fejlesztői és tulajdonosi magatartás, hogy mindenkinél olcsóbbnak kell lenni, így előre tudunk kalkulálni azzal, hogy a minőségi tereinket mennyiért szeretnénk megtölteni bérlőkkel. Egészséges verseny van, mi sem olcsó házat építünk. Ez egy jó épület lesz, megfelelő bérleti díjakkal.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

SOCIAL BOX