TOP 10 esemény az elmúlt 10 évben, ami jelentős hatással volt az ingatlanpiacra

1. CPI Property Group ingatlan-portfólió

A CPI Group a legjelentősebb ingatlanfejlesztési csoportok közé tartozik Európában. Az anyavállalat 1991-ben jött létre Csehországban Czech Property Investments néven. 2013 második negyedévében megvásárolta az Ablon Csoportot, amely korábban a magyar piac meghatározó ingatlanfejlesztője volt. De az akvizíciós politikája ezzel nem ért véget, hiszen 2014-ben a CPI Group  egyesült a német GSG Grouppal (a volt Orco Germany), amely azóta CPI Property Group néven működik. A cégcsoport több százezer négyzetméternyi kiskereskedelmi területet, irodaházat, lakást, hotelt és ipari ingatlant menedzsel számos országban. A CPI Hungary a cégcsoport mintegy 220 ezer négyzetméter alapterületű hazai portfóliójának kezelését látja el. 2015-ben elindította a magyarországi irodaépületeinek korszerűsítési programját, amelynek egyik  emblematikus projektje a Balance Office Park. De a portfólió tagja még többek között a Gateway Office Park és az Europeum bevásárlóközpont a 4 csillagos Marriott Courtyard Hotellel is.

2. Plázastop

Az 2012-től hatályos az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény III/A. fejezete a kereskedelmi épületek létesítésével kapcsolatos speciális eljárási szabályokat tartalmazza. A Plázastop néven elhíresült jogszabály megtiltotta a 300 négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhatott felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A Plázastop 2015 február elsejével módosult: az országos hatáskörrel rendelkező Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt jogosították fel az eljárásra, vagyis egy szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni az építési engedélyhez, ha valaki 400 m2-nél nagyobb kereskedelmi létesítményt szeretne építeni, átalakítani vagy bővíteni. A változtatással az volt a cél, hogy a szakhatóság a létesítés helyszínére vonatkozó környezetterhelési és településszervezési hatásokat alaposabban körüljárva adjon megfelelő szakvéleményt.

3. 2008-as válság és hatásai

Magyarországot teljesen felkészületlenül érte a 2008-ban kirobbant világválság, ugyanis hazánk az új EU-tagok közül a legjobban adósodott el a külföld felé, és a legkisebb gazdasági növekedést mutatta akkoriban. A Nemzetközi Valutaalap (plusz EU és Világbank)  2008 novemberében Magyarországnak 20,1 milliárd eurós gazdasági mentőövet dobott, hogy segítsenek kezelni a pénzügyi válság hatásait, illetve a piac felé egyértelműen mutassák: nem következhet be magyar államcsőd. A válság az ingatlanpiacon a fejlesztések dinamikája miatt csupán 2010-11-ben jelentkezett a számokban is. 2012 a valódi mélypont, az új irodakínálat éves volumene mindössze 23 ezer négyzetméter volt. Számos plázafejlesztés és megaprojekt örökre eltűnt a süllyesztőben, elég ha csak az Origo City, a Neo Center, a  DunaCity vagy éppen a 360° projekteket említjük. A lakásépítések is mélypontra jutottak. 2013-ban a piac elindult nagyon lassan felfelé, majd egyre erősödött a fellendülés.

4. MNB kamatcsökkentési ciklus

2012 augusztusában a tartósan alacsony inflációs környezet által támasztott kihívásokra reagálva a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusba kezdett. 2016 májusáig, vagyis cirka négy év alatt az alapkamat 0,90%-ra csökkent. A ciklus elején a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság erősödése és Magyarország kockázati megítélésének fokozatos javulása támogatta a kamatcsökkentéseket, amelyek a forint árfolyamának az inflációs cél elérésével összeegyeztethető és pénzügyi stabilitási kockázatokat nem okozó leértékelődésével járt együtt. A jegybanki kamat változásait a kereskedelmi banki kamatok néhány hónap alatt lekövették, azonban a háztartási oldalon lassabban ment az átárazódás. Az állampapír-piaci hozamok is jelentősen mérséklődtek. A csökkenő jegybanki alapkamat a fogyasztás és a beruházások fokozatos élénkítését is segítette.

5. IKT- és SSC-szektor az irodapiacon

A gazdasági világválság előtt a pénzügyi szektor uralta a fővárosi irodapiacot, mára a helyzet megváltozott, Budapesten az infokommunikációs szektor (IKT) vezető vállalatai építenek új székházakat, a kisebb cégek pedig egyre nagyobb irodákba költöznek. Itt említhetjük meg a Magyar Telekom, a Nokia vagy az Ericsson új ingatlanfejlesztési projektjeit, amelyek székházként, illetve fejlesztő központként fognak üzemelni a jövőben. E cégek előbérleti szerződéseit a legnagyobb volumenű tranzakciók között tartjuk számon. Az irodabérleti piac fellendülésében szintén fontos szerepet játszik az SSC-szektor, hiszen az elmúlt tíz évben egyre nagyobb számban érkeznek Budapestre és a magyar egyetemvárosokba a szolgáltató központok, amelyek a fejlesztési piacot is motiválják. 2016-ban közel 90 vállalat több mint 100 szolgáltató központtal rendelkezik 40 ezer munkavállalót foglalkoztatva Magyarországon.

6. IMMOFINANZ-CA Immo egyesülés

2016-ban az IMMOFINANZ 25.690.163 darab CA Immo törzsrészvényt vásárolt a ciprusi O1 Group Limited és Terim Limited cégektől. Az akvizíció az első lépés az IMMOFINANZ és a CA Immo egyesülése felé. A tranzakció 604 millió eurós összértékével az IMMOFONANZ 26%-os tulajdonrészhez jut a CA Immo-ban. Magyarországon az IMMOFINANZ birtokában van 12 irodaház, számos STOP SHOP üzlet, míg a CA Immo 8 budapesti irodaházat és egy kisebb győri bevásárlóközpontot birtokol. Az akvizíció biztos alapot teremt ahhoz, hogy hosszú távon Európa egyik vezető ingatlancsoportja szülessen meg. A két portfólió jól kiegészíti egymást, ezért jelentős szinergiahatásra számíthatunk.

7. Magyarország felminősítése

2016-ban mindhárom meghatározó hitelminősítő (Fitch Rating, Standard & Poor’s, Moody’s) visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást. Az ingatlanbefektetési piac ösztönzése mellett további hozadék, hogy kedvezőbb hozamkörnyezet, nagyobb likviditás alakulhat ki a magyar állampapírok piacán, olcsóbban lehet majd finanszírozni a gazdaságot, a hiteleket és az államadósságot. Az utolsóként pozitív irányba lépő Moody’s indoklása szerint a felminősítés fő indokai között szerepel a kormányzati elkötelezettség az államadósság-teher csökkentésére, valamint a szuverén adósságállomány szerkezetének változása, elsősorban az, hogy a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósság aránya. A cég kiemelte, hogy a legutóbbi időszak kedvező gazdasági teljesítménye a következő években is fenntartható lesz.

8. TriGranit akvizíció

2015 nyarán aláírták a TriGranit ingatlan-portfólió jelentős részének eladásáról szóló megállapodást a TPG Real Estate-tel, a TPG ingatlanrészlegével. A tranzakció érinti a TriGranit teljes lengyel és szlovák portfólióját, valamint a magyarországi és a horvát projektek egy részét, illetve a TriGranit platformot. A TPG szándéka, hogy további források biztosításával a régió legnagyobb ingatlanbefektetési, -fejlesztési és -üzemeltetési vállalatát hozza létre. Bizonyos vagyonelemek, például a WestEnd City Center és más TriGranithoz kötődő projektek nem részei a tranzakciónak, így az azokat üzemeltető és felügyelő cég Gránit Management néven folytatja tovább tevékenységét.

9. Ingatlanalapok a befektetési piacon

A válság során a befektetők egyszerre akarták visszaváltani a befektetési jegyeiket, ezért az alapok egy része komoly likviditási nehézséggel szembesült. Ezen kívül voltak olyan alapok, amelyek zártvégűvé alakultak át, mások pedig nem élték túl a krízist. 2012-ben azonban az MNB elkezdte kamatcsökkentési ciklusát, a hosszú futamidejű magyar állampapír hozamok is csökkentek, így az ingatlanbefektetési piac ismét vonzó alternatívákkal szolgált. Először a hazai ingatlanalapok hajtottak végre kisebb-nagyobb tranzakciókat, és bővítették portfóliójukat. A Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap például 2014-ben lépett a porondra, és két év alatt a hazai ingatlanbefektetési piac egyik legnagyobb alapjává nőtte ki magát, miközben a már régóta működő Erste Ingatlan Alap és az OTP Ingatlan Alap is aktivizálta magát. 2016-ban pedig már több külföldi ingatlanalap is megjelent Magyarországon.

10. MNB az ingatlanpiacon

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli. Folyamatosan bővül az alapítványok ingatlanvagyona, ráadásul az EKB jelzései miatt is az ingatlanbefektetések felé mozdultak el az állampapír-vásárlások helyett. A 2016. szeptemberi adatok szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott összesen 266 milliárd forintból 71 milliárd forintot ingatlanban tartanak. Az alapítványok az utóbbi félévben megvásárolták a Postapalotát, amely Buda Palota néven újul meg, illetve a Millenáris Classic és Avantgarde Irodaházakat. A Debreceni Innovációs Tudásparkban is vettek egy  irodakomplexumot, majd a Váci úton egy három telekből álló területet, ahol mintegy 7 és fél hektáros telken több mint 200 ezer négyzetméteren iroda, kereskedelmi funkció, valamint lakások építhetők. A jegybank így hirtelen a legjelentősebb szereplők közé került az irodapiacon, de még nehéz megállapítani, hogy jelenlétük mennyiben piacbefolyásoló tényező.

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.