Még több energiahatékonyságra van szükség

Az Európai Bizottság által 2006-ban indított Európai Fenntartható Energia Hét minden évben egy hosszabb tevékenységsorozatot ölel fel. Célja, hogy megalapozza az öreg kontinens fenntartható és biztonságos energia-felhasználását. Ráirányítja a figyelmet az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megteremtésének fontosságára. Az idei szakmai hét témája a „Tiszta energiát minden európainak!” javaslatcsomag, mely a fogyasztókat és a növekedést a fenntartható energiafelhasználás középpontjába helyezi.

Jelképesnek is nevezhető az időzítés, hiszen Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. Az elmúlt években június 18-ra esett az Európai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day).  1995 és 2011 között 11 százalékkal emelkedett az EU primer energiaimportja, ami plusz 38 nap energiafüggőséget jelentett ebben az időszakban. 2011 óta – többek között a klímavédelmi csomagok, energiahatékonysági intézkedések, megújuló energiaforrások terjedése hatására – Európa energiafüggőségi szintje stagnál.
 
„Tiszta energiát minden európainak!”

Az európai energetikai miniszterek, vezetők 2017. június 26-án közös szakmai egyeztetésen vesznek részt, amelyen a „Tiszta energiát minden európainak!” című javaslatcsomagot vitatják meg. A Bizottság javaslatcsomagjában az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát is szorgalmazza, amellyel az európai szinten kötelező 30 százalékos energiahatékonysági célt, valamint a 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség[1] 2021-2030-ra való kiterjesztését kívánja elérni.
 
Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség egyben olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna, amely erősítené versenyképességüket: Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport-csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.
 
Ha gyengítik a bizottsági javaslatot, akkor nemhogy csökkenne Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem 0,2 százalékkal nőne. Sőt, az elmaradó energiahatékonysági beruházások következtében Európa-szerte akár 100 ezer munkahely is megszűnne a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval nőnének.

A hazai energiahatékonysági szektor szakmai szereplőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet is csatlakozott a széles európai kezdeményezéshez. Ebben azzal a felhívással fordulnak a szakmai szervezetek a tagállamok energiaminisztereihez, vezetőihöz, hogy támogassák a bizottsági javaslatot.

A globális klímaváltozás hatásainak enyhítése szempontjából a huszonnegyedik órában vagyunk. Így az időpont nem indokolja, hogy lelassítsuk az elöregedett infrastruktúrák fejlesztését célzó, sikeresen elindított energiahatékonysági programokat és beruházásokat. Nem lehet cél Európa energiafüggésének növelése, vagy munkahelyek akár százezreinek veszélyeztetése sem. Az Európai Unió most, egy kritikus időszakban egy kivételes lehetőséget kapott arra, hogy egy minden polgára számára kiemelkedő jelentőségű témában ragadja magához a vezető szerepet.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani akár hazánk, akár az Unió tagállamai energiafelhasználását, hogy közben az a gazdasági növekedést ne sértse.