Gyorsan nő a fizikai munkások órabére

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (+12,0%) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (+22,3%) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is […]

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (+12,0%) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (+22,3%) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.

„A fizikai órabérek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.”

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

„Adataink szerint a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. –Úgy tűnik, ennek jelentős hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.”

A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

SOCIAL BOX