„El sem hiszem, ami most történik” – mondta Scheer Sándor a magyar ingatlanpiacról

A Market Építő Zrt. a hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplőjeként 2017-ben 86 projektet bonyolít le, miközben egyidejűleg 42 építkezést menedzsel. Vagyis ha valakik tudnak valamit a magyar piacról, akkor azok ők. Scheer Sándor vezérigazgató sohasem rejtette véka alá a véleményét, most is feltárta a pozitív tendenciákat és persze a hiányosságokat is. Mindenki új irodába akar […]

A Market Építő Zrt. a hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplőjeként 2017-ben 86 projektet bonyolít le, miközben egyidejűleg 42 építkezést menedzsel. Vagyis ha valakik tudnak valamit a magyar piacról, akkor azok ők. Scheer Sándor vezérigazgató sohasem rejtette véka alá a véleményét, most is feltárta a pozitív tendenciákat és persze a hiányosságokat is.

Mindenki új irodába akar költözni

A gazdasági fellendülés és optimizmus adott, aminek következtében erős a fejlesztői kedv, ez a kereskedelmi piacon markánsan irodaház-építkezésekben ölt testet. De nem csak az irodaszektor intenzitása ad okot az örömre, hanem eközben a szokások is átalakultak. Jó tíz éve még mindenki a hatékony iroda mantrájában hitt, a vállalkozások számára fontos volt a költséghatékonyság. Ma már jól megfigyelhető, hogy a cégek hajlandók áldozni az igényes munkakörnyezetre, hogy magukhoz csábítsák a legjobbakat, mondta Scheer Sándor.  

Az iroda munkaerő-megtartó képessége került előtérbe, fontos kellékek ma már a rekreációs és közösségi területek. Nem véletlenül cserélik le a cégek a régi irodáikat, és költöznek újba, ami persze növeli a fejlesztési aktivitást, tette hozzá. Ma már fontos a gépészet is, vagyis az iroda beltartalma mellett az egyéb paramétereket is alaposan megvizsgálják a bérlők.

Nincs ember, elveszik a pénz

Az irodaházak mellett a lakásépítések is sebességbe kapcsoltak, azonban a nagy volumenű építkezésekhez jelentős munkaerőhiány társul. Ezt nagyjából 20-30 ezer főre saccolhatjuk, akiknek csak egy része ment el Nyugatra, másik részük az elmúlt tíz évben egyszerűen „kikopott” az építőiparból: nyugdíjba ment, vagy más szakterületen találta meg a számítását.

A hivatalos adatok szerint 233 ezer fő dolgozik az építőiparban, emellett nagyjából 12 ezren legálisan, és mintegy 30 ezren illegálisan vállalnak munkát külföldön. Adott tehát a feladat: haza kell hozni a szakemberek jelentős részét. Scheer Sándor egy példát is említett: ők építik a Diósgyőr új stadionját, ahol szerették volna minél nagyobb arányban igénybe venni a helyi vállalkozások munkáját. Azonban az összlétszám mindössze fele helyi illetőségű, a többiek Pestről ingáznak.

Scheer Sándor idén márciusban még azzal kalkulált, hogy a szektorba áramló többletbevétel egy része majd lecsorog a fizikai munkásokhoz. A beruházások 2015 óta nagyjából 15-25%-kal kerülnek többe, a plusz költségek nagy része a közép- és kisvállalkozásokhoz kerül, itt azonban nem innovációra, gépfejlesztésre vagy munkabérre költenek, hanem elveszik. A kétkezi fizikai munkások bére nagyjából 10%-kal nőtt, ami édeskevés a nyugati konkurenciához képest, pedig ha ezek a vállalkozások ezt a pluszbevételt a munkásoknak adnák, akkor versenyképes lehetne a magyar építőipar is, hangsúlyozta a Market vezérigazgatója. Scheer Sándor szerint egy jó technikusnak vagy ne adj isten szakmunkásnak 1200 eurós nettó fizetést kellene hazavinnie, hogy itthon maradjon. Ez az összeg megvan a rendszerben, csak középszinten zsebre teszik.

Örvendetes tény, hogy nagyságrendekkel visszaesett a lánctartozás, ma már ez nem jelent különösebben problémát. Ellenben gond, hogy a beruházásokat 50-50%-ban rendeli meg a magánszektor és az állami szféra, pedig ezt az arányt egészséges körülmények esetén legalább 10-20%-kal el kellene tolni az előbbi javára.

Lesz-e ingatlanlufi?

Felmerült, hogy a nagy fejlesztési hullám közepette nem alakul-e ki túlfűtöttség az ingatlanszektorban, hiszen az áremelkedések mégsem tarthatnak a végtelenségig. A Market vezérigazgatója így kezdte a helyzetelemzést: „el sem hiszem, ami ma történik.” Ezzel utalt arra, hogy 2009 után hatalmas sötétség köszöntött a szektorra, miközben ma minden prosperál. Szerinte az áremelkedések bizonyos fokig tolerálhatók, de be kell következnie majd egy nyugvópontnak, amelyen jól működhet a piac.

Az áremelkedés azért is normális tendencia például az irodapiacon, mert még mindig kis túlzással albán árakon lehet munkahelyet bérelni, ami a környező országokban már régen nem jellemző, pedig Budapest egy komoly világváros. Eközben a multinacionális vállalatok a nyugati bérleti díjak töredékéért a nyugati sztenderdeket igénylik.

Ellenben az újépítésű lakáspiacon ma kevésbé éri meg fejleszteni, mint a 2004-2008 közötti időszakban. A telkek, a munkaerő és az építőanyagok nagyot drágultak, és ha a telkeket a fejlesztők már nem vásárolták volna meg korábban, akkor kérdéses lenne, hogy ezeket a projekteket egyáltalán elindítanák-e; de az biztos, hogy a felfutás nem lenne olyan mértékű, mint amelyet most tapasztalhatunk.

SOCIAL BOX