Hogyan született meg a Cushman & Wakefield új budapesti központja? – interjú Csikós Ádámmal

– A cég miért éppen ezt az irodaházat választotta az új budapesti szolgáltató központja helyszínéül? Melyek voltak az alapvető elvárások?

– Olyan munkahelyet szerettünk volna létrehozni, ahol magas képzettségű fiatalok dolgoznak, vagyis számukra kellett ideális helyszínt keresnünk. Ennek megfelelően a belvároshoz közel, fiatalos, élettel teli városi környezetben gondolkodtunk, a Studium Irodaházat végül az egyetem és a Duna közelsége miatt választottuk. Korábban a Nokia klasszikus egyterű irodája működött itt, de mi egészen más kialakítást preferáltunk.

– Hogyan tervezték meg az irodát, kik működtek közre, hiszen mégiscsak egy globális jelenléttel rendelkező ingatlan-tanácsadó vállalatról beszélünk?

– A Cushman & Wakefield rendelkezik egy munkahely stratégiájával foglalkozó speciális osztállyal Londonban, de a vállalat már Berlinben és Varsóban is foglalkoztat ilyen szakértőket. Ők állították össze azt a szempontrendszert, amely az ilyen típusú dolgozók igényeit összegezte az alaprajztól kezdve az összes szükséges funkcióig. Felmérték, hogy más irodákban az egyes területek – pl. tárgyalók, munkaállomások – milyen hatékonyan vannak kihasználva, kérdőívek segítségével plusz információkat is gyűjtöttek. Majd a kapott inputok alapján megterveztük és kialakítottuk az új munkahelyet.

– Ha jól értem, akkor nem csupán egy klasszikus szolgáltató központról beszélünk, itt magasabb szintű tevékenység is zajlik.

– Valóban, számos tevékenységet végeznek el a kollégáink az új részlegben, így a munkatársak egy része adatokat elemez és ügyfeleket szolgál ki közvetlenül, ezért az audiovizuális technika szerepe az országhatárokon átívelő kommunikáció miatt nagyon fontos. A kollégák másik része azonban konzultációval foglalkozik, akik teljes ingatlan-portfóliók elemzését és stratégiai tanácsadást végeznek a nemzetközi ügyfeleink számára.

– A cég Ön által irányított projekt menedzsment csapata kapott-e központi design tervet, hogy mégis hogyan nézzen ki az új részleg irodája? Vagy a saját elképzeléseket is sikerült beilleszteni az alapstratégiába?

– Nem kaptunk részletes utasítást, csupán az volt meghatározva, hogy mit kell tudnia az egyes területeknek, így nagyjából 100 embert kellett elhelyeznünk, emellett sok interaktív helyiségre, kollaborációs és tárgyaló területekre van szükség. Ebben a csendes szobák is fontos szerepet játszanak, amelyek egy telefonszoba funkcióját képesek betölteni, sőt, méretük miatt már kisebb, 2-3 fős tárgyalóknak is beillenek.

– Melyek voltak végül a kialakítás főbb szempontjai?

– A bérlemény alapvetően egy hosszan elnyújtott terület, amelyet több zónára bontottunk a kisebb és nagyobb tárgyalók pozícionálásával. Mindemellett kissé nyomott volt a tér, ezért részlegesen megnyitottuk az álmennyezetet a közlekedő fölött, amelyet feketére festettünk – így mintha eltűnt volna a mennyezet, kitágítottuk a teret, illetve vizuálisan a nagyteres irodát kisebb egységekre szabdaltuk. Szintén fontos szempontként merült fel, hogy otthonos munkahelyet hozzunk létre. Kiss Réka segítségével nagyon visszafogott, szürke-fehér alapszínekkel operáltunk, ez adta meg az iroda alaphangulatát, és ezt vegyítettük színes mobíliákkal és dekorációval. Utóbbi kapcsán Kuthi Anikó grafikust, a PONT co.lab művészeti igazgatóját kell megemlítenünk, akivel együtt dolgoztunk. A grafikai elemekben megjelenik Budapest és a Duna, vagyis a helyi értékek, ezt azzal fűszereztük meg, hogy az irodát – például a tárgyalókat – budai és pesti oldalra osztottuk a dekorációk segítségével is. A közeli folyót pedig többek között az étkező üvegfalán található kék hullámok is szimbolizálják.

– Mi az a belsőépítészeti elem vagy megoldás, amelyre különösen büszkék?

– Az álmennyezet részleges megbontása abszolút különleges megoldás, valamint az iroda funkcionalitása nagyon egyértelműen megmutatkozik a bútorokkal és a kialakított helyiségekkel, illetve nagyon örülök annak, hogy magas minőségű bútorokkal töltöttük meg a munkahelyet.