Bombaformában a budapesti irodapiac
Huszonhárom irodaházban összesen csaknem 410 ezer négyzetméter bérbe adható területtel bővülhet 2019 második negyedévéig a budapesti irodaállomány, ami a jelenlegi irodahelyek mintegy 12 százalékát jelenti – tudta meg a Magyar Idők a Colliers International ingatlan-tanácsadó cégtől. A piacon uralkodó fejlesztési kedvet jelzi, hogy ilyen mértékű bővülésre a 2008-as pénzügyi válság óta nem volt példa.
– Tavaly 2016-hoz hasonlóan jelentős volt a bérlői érdeklődés, összesen 416 ezer négyzetméter irodabérleti ügylet zárult. Öt új irodaházat adtak át, ezek mellett egy régebbi irodaépületet teljeskörűen megújítottak, egy kiskereskedelmi központot pedig irodaházzá alakítottak, így összesen csaknem 80 ezer négyzetméterrel bővült a modern irodahelyek területe. Sőt az előbérletek mennyisége is erőteljesen növekedett, olyannyira, hogy az év végére az újonnan készülő projektek csaknem felét lekötötték – mondta a Magyar Időknek Steinfeld Tamás, a Colliers értékbecslési és tanácsadási üzletágának társigazgatója, piackutatási vezetője.
A 2017-ben átadott területek hozzávetőleg fele az utóbbi időszakban jelentős fejlődésnek induló dél-budai piacra koncentrálódott, ahol az év végére mindössze 3,3 százalékos volt az üresedési mutató. A kihasználatlanság az egész fővárosban sosem látott alacsony szintre süllyedt, csupán az irodahelyek 7,5 százaléka állt üresen, jóllehet 2014-ben még több mint 16 százalékon állt ez a mutató.
– Ha a fejlesztők az építőiparban jelenleg fennálló kapacitáshiány ellenére tudják tartani az előre kitűzött átadási terveket, akkor a tavalyinál jóval több új irodaházat adhatnak át 2018-ban. A várakozások szerint idén 15 irodaházban 265 ezer négyzetméter új irodaterülettel lehet számolni – fejtette ki a társigazgató. – Az átadások és a bérlői mozgások hatására elképzelhető, hogy egyes alpiacokon átmenetileg hirtelen megnő az üres területek aránya, azonban az erős kereslet miatt azt várjuk, hogy ezek nagy részét sikerül majd újra bérbe adni. Dél-Budáról például számos nagyobb bérlő fog átmenni máshol készülő új irodaházba, vagyis ennek az alpiacnak a telítettsége minden bizonnyal csökkenni fog – magyarázta Steinfeld Tamás.
A kilátásban lévő fejlesztések összterületét tekintve a magyar főváros megelőzi a lényegében ugyanakkora kínálattal rendelkező Prágát, a mintegy másfélszer akkora piacú Varsóban viszont jóval nagyobb az üresedés, az irodahelyek 13 százaléka kihasználatlan. A bérleti díjak a cseh és a lengyel főváros központi üzleti negyedében található, első osztályú irodaházakban – Budapesthez hasonlóan – négyzetméterre számítva egyaránt 20-23 eurót tesznek ki, Bukarestben átlagosan 19 eurót kell fizetni. Prágával és Varsóval szemben Budapestnek az az előnye is megvan, hogy itt 1-1,25 százalékponttal magasabb hozamelvárása lehet a befektetőknek.