A GDP hasít, a kiskereskedelem és a szolgáltatások nagyot mennek

A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amely a termelési oldalon a szolgáltatásokban hozzáadott érték növekedésével párosul. A piaci elemzők várakozása szerint a későbbiekben kiegyenlítettebb szerkezetű lehet a növekedés, amikor az új  termelőkapacitások belépésével az ipar, vele párhuzamosan a felhasználási oldalon az export is jobban hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez. Virovácz Péter, az […]

A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amely a termelési oldalon a szolgáltatásokban hozzáadott érték növekedésével párosul. A piaci elemzők várakozása szerint a későbbiekben kiegyenlítettebb szerkezetű lehet a növekedés, amikor az új  termelőkapacitások belépésével az ipar, vele párhuzamosan a felhasználási oldalon az export is jobban hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami  mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, a termelési oldalon egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot: a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja. A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő. A közeljövőben új kapacitások jelennek majd meg, amelyek a termelés beindulásával mind az iparnak, mind a GDP-nek lökést adhatnak.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a lakossági fogyasztás mellett folytatódik az uniós támogatások intenzív felhasználása, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja. Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is.

Visszaesett, de azért nagyot megy a kiskereskedelem

A bolti forgalom növekedésének áprilisi lassulását pedig az előző hónaphoz képest egyértelműen a “húsvéthatással” magyarázták az elemzők, akik szerint a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése a reálkeresetek jelentős emelkedése miatt várhatóan fennmarad, de az év második felében a tavalyi erős bázis miatt mérséklődik majd a növekedés üteme.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tavalyi, összességében 5,3 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 5,7 százalékos növekedés követhet. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja az előrejelzéseket – tette hozzá Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője megjegyezte, bár  az idei leggyengébb növekedési adatát produkálta áprilisban a kiskereskedelem, mégis emelkedő pályán van. Az idei kilátásokról azt mondta, hogy bár a nem élelmiszerek pörgethetik a kiskereskedelmet, a hátralévő hónapokban a magas bázis a növekedést némiképp fékezheti. A kiskereskedelemben az idén 5 és 6 százalék közötti bővülésre lehet számítani.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a vártnál lassabb bővülés mögött az élelmiszertermék jellegű boltok forgalmának 2,6 százalékos éves emelkedése áll. Vélhetően a választások előtti egyszeri bónusz kifizetések és Erzsébet-utalványok elköltése már márciusban megtörténhetett, így az áprilisi adatokban már nem jelenhettek meg. A folyamatos béremelkedés és a lakosság magas fogyasztási hajlandósága azonban továbbra is komoly hajtóerőt biztosíthat a szektornak, így az év egészét nézve átlagosan 7 százalék feletti növekedéssel számolnak.

SOCIAL BOX