Olyan irodaházat építünk, amilyet még nem látott Magyarország. Építészeti mestermű lesz – letették a Mol Campus alapkövét

A Kopaszi-gátnál a BudaPart városnegyedben ünnepélyes körülmények között letették az épülő székház alapkövét. Jelenleg a földalatti munkálatok zajlanak, a felépítmény kivitelezési tenderét novemberben írják ki, így érthető okok miatt a projekt teljes költségvetése még nem ismert, bár a vállalat nyilván végzett már előzetes becsléseket. A 28 emeletes, 120 méter magas irodakomplexum az előzetes tervek szerint […]

A Kopaszi-gátnál a BudaPart városnegyedben ünnepélyes körülmények között letették az épülő székház alapkövét. Jelenleg a földalatti munkálatok zajlanak, a felépítmény kivitelezési tenderét novemberben írják ki, így érthető okok miatt a projekt teljes költségvetése még nem ismert, bár a vállalat nyilván végzett már előzetes becsléseket. A 28 emeletes, 120 méter magas irodakomplexum az előzetes tervek szerint 2021-ben lesz kész, akkor fog a mintegy 2500 munkavállaló beköltözni a falak közé. A kampusz terveit a londoni Foster + Partners készítette, amelynek hazai partnere a FintaStudio. A belsőépítészeti tervek kivitelezésére pedig a berlini KINZO-t kérték fel, amely a helyi Minusplus-szal működik együtt.

Toronyházak a viták kereszttüzében

Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy Budapest okos város koncepciója olyan innovatív, smart megoldásokat tartalmaz, amelyek a múlt értékeit a jelen vívmányaival egyesítik. Budapesten egyes új városi alközpontok kijelölésével tehermentesíthetik a zsúfolt belvárost, ilyen lesz a BudaPart, ahol a Mol Campus is megépül. Az új fejlesztések Budapest eddig kevésbé ismert, új 21. századi arcát jeleníthetik meg, amelynek része a Kopaszi-gát környéke is.

A főpolgármester többször utalt arra, hogy a Mol tervezett toronyépülete mind politikai, mind szakmai síkon nagy vitákat generált, de bízik abban, hogy a múlt és a jelen nem oltják ki egymást, hanem új energiák szabadulnak fel az innovatív beruházások révén. A Mol Magyarország vezető nagyvállalata, amely most méltó helyen építhet székházat, valamint a regionális multi sikereinek a szimbóluma is lehet.

Budapest világörökségi helyszíneitől távol valósul meg a projekt, ezért reméli, folytatta a főpolgármester, hogy az új székház nem kerül „vizuális konfliktusba” a belvárossal. Bár nem különösebben a toronyházak szószólója, de ha Münchenben, Amszterdamban, Barcelonában vagy Bécsben épülhetnek magasházak, akkor a magyar fővárosban is akadnak megfelelő helyszínek ilyen típusú beruházásokra. Későbbi kérdésre válaszolva Tarlós István megemlítette, hogy a Kormánnyal közösen szeretnék kidolgozni azokat a magassághatárokat, amelyek meghatároznák a jövőben a budapesti fejlesztéseket. Már egy jóval korábbi ciklusban kijelölték azokat a pontokat (pl. Árpád-híd pesti hídfője vagy Észak-Csepel), ahol toronyházak épülhetnek, és ő a maga részéről támogatja ezeket a lokációkat.

Innováció, mestermű, tehetségek

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentették be a projektet, és ma már készen vannak a tervek, kezdődhet a kivitelezés. A Mol egy innovatív, fenntartható célokat megfogalmazó vállalat, ezért a Mol Campus is egy olyan építészeti mestermű lesz, ahol Magyarországon még nem látható innovatív megoldásokat alkalmaznak. A volument jól jelzi, hogy annyi acélt fognak beépíteni, mint amennyit anno az Eiffel Torony építéséhez használtak.

Bár mindenkinek a magasság jut az eszébe az épület kapcsán, pedig a lényeg a csaknem 100 ezer m2-nyi innováció. Olyan irodaházat építünk, amelyet még nem látott Magyarország, hiszen az a cél, hogy a legjobb szakemberek dolgozzanak a vállalatnál. A MOL 2030 stratégiáját a legtehetségesebb munkatársak fogják megvalósítani, ehhez a nagy ívű munkához szükséges az inspiráló környezet, ahol minden a jövőről szól. Közép-Európa leginnovatívabb munkahelye jön létre, amely nemzetközi mércével számítva is versenyképes lesz, tette hozzá a vállalat első embere.

Nincs kompromisszum

A kivitelezésnél nincs kompromisszum, hangsúlyozta Hernádi Zsolt, az épület minden szintjét zöld terek hálózzák be, közelebb hozzák a természetet, hiszen itt a friss levegő, a természetes fény (az irodák 90%-a természetes fénnyel fog rendelkezni) és a Duna fogja garantálni az egészséges munkakörnyezetet. A jövő generációinak igényei szerint rugalmas munkaterek jönnek létre, ötféle irodazónát alakítanak ki, így az elmélyült fókuszmunkára ugyanúgy lehetőség nyílik, mint az ötletelésre vagy a meetingre. Nem lesz szinte senkinek sem saját szobája, íróasztala, így az elnöknek sem, hiszen itt közösségek dolgoznak majd együtt. A panorámás játékszoba minden bizonnyal az egyik legnépszerűbb helyszín lesz a kollégák számára.

A kilátóterasz nyilvános lesz, bárki megtekintheti a csodás panorámát 120 méter magasságban, folytatta az elnök-vezérigazgató, alatta pedig több szinten közösségi terek épülnek. A földszint szintén látványos lesz, hiszen hatalmas agorát alakítanak ki. A Molnak ambiciózus tervei vannak, hiszen csak 2021-ig 800 milliárd forintot fektetnek magyarországi projektekbe, ezért is fontos számukra az új kampusz.

Az új épülettel lehetőség nyílik arra, hogy az eddigi öt kerületben számos épületben dolgozó munkatársak egy térben kapjanak helyet. Mintegy 55 ezer m2-nyi iroda fog felszabadulni, ha mindenki beköltözik majd az új kampuszba. A régi székházzal kapcsolatban olyan elképzelések is születtek, miszerint az egyetemi negyed közelsége miatt kollégiumot alakíthatnak ki a falak között. Az irodaház építése során a Mol arra törekszik, hogy mind a LEED, mind a BREEAM minősítést megszerezze, ezzel is bizonyítva az energiahatékony, környezettudatos és fenntartható elveit.

Képek: Mol, MTI

SOCIAL BOX