Európa városaiban hódít a flex space koncepció

Ahogy egyre több, különböző típusú és méretű vállalat alakít ki úgynevezett rugalmas irodatereket (flex space) – legyen szó akár a saját irodákban létrehozott „hot-desk” területekről, akár a független szolgáltatók tulajdonában lévő közösségi munkahelyek igénybe vételéről –, úgy válik egyre inkább a modern irodai élet részévé, és válik egyre elterjedtebbé az európai irodapiacon. Egy JLL által […]

Ahogy egyre több, különböző típusú és méretű vállalat alakít ki úgynevezett rugalmas irodatereket (flex space) – legyen szó akár a saját irodákban létrehozott „hot-desk” területekről, akár a független szolgáltatók tulajdonában lévő közösségi munkahelyek igénybe vételéről –, úgy válik egyre inkább a modern irodai élet részévé, és válik egyre elterjedtebbé az európai irodapiacon.

Egy JLL által készített jelentés (Rugalmas irodaterek: Átalakuló ingatlanpiac) szerint Európában 2015 óta megduplázódott a flex space teljes mérete. A flex space csak 2017-ben 29 százalékkal, vagyis nagyjából 620 000 négyzetméterrel nőtt.

Az olyan városokban, mint például Amszterdam, Berlin és London, ahol virágzik a start-up kultúra, egyre több nagy irodaszolgáltató – többek között az eoffice, a The Office Group és a WeWork – száll harcba a szabadúszók, a vállalkozók és vállalatok kegyeiért. Az elmúlt három év során Amszterdamban, Berlinben és Londonban a flex space területe évente 35 százalékkal nőtt. A flex space koncentrációja jelenleg Amszterdamban a legmagasabb: a teljes irodai állomány 5,6 százalékát teszi ki, ami még a legfejlettebb amerikai irodapiacokat is megelőzi.

„A flex space elterjedése mögött az áll, hogyan, mikor és hol dolgoznak az emberek, és a dolgozók 30 százaléka már most is az igény szerinti szolgáltatások területén tevékenykedik” – árulja el Alex Colpaert, a JLL EMEA irodakutatási igazgatója. „A felhőalapú számítástechnika, a VPN-ek, a szupergyors WiFi és a 4G (hamarosan 5G) elterjedése azt jelenti, hogy az irodai munka bárhonnan és bármikor elvégezhető.”

Eközben a vállalatok is kezdik maguk mögött hagyni a hagyományos, asztalhoz kötött, normál munkaidőre épülő munkavégzési modellt, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve az együttműködésre, a közösségre és az agilitásra. „Számos nagyobb vállalat ma már tudatában van annak, hogy a digitális korszakban versenyezniük kell az olyan szakemberek megszerzéséért és megtartásáért, akik valószínűleg nem favorizálják a hagyományos irodai környezetet” – magyarázza Colpaert.

 

Irodai élet 2.0

Ahogy Európában hódít a flex space, a gyorsan növekvő piacon újabb és újabb megoldások jelennek meg. A JLL kutatása alapján elmondható, hogy a 20 legnagyobb európai irodapiacon több mint 700 szereplő van jelen, amelyeknek 20 százaléka az elmúlt két évben nyitotta meg első központját. Ezáltal a kínált irodamodellek választéka is egyre sokszínűbbé válik, a kizárólag női irodáktól kezdve az egy adott iparágra szakosodott irodákig, illetve a „fapados” megoldásoktól egészen a minden elképzelhető kényelmi szolgáltatást magában foglaló luxuskategóriáig.

Úgy tűnik azonban, hogy egy valami közös bennük: az elhelyezkedés. A legtöbb kontinentális európai irodapiacon a flex space mintegy 60 százalékát a városközpontban és más kulcsfontosságú üzleti negyedekben kínálják, és elsősorban a dinamikusan feltörekvő piacok veszik igénybe. Az európai piacokon mindössze néhány olyan szolgáltató van, amely 10-nél több irodaházat üzemeltet. Ezek a vállalatok azonban dinamikusan nőnek: 2015 óta az öt legnagyobb európai szolgáltató hozta létre az új flex space 80 százalékát.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a minta folytatódik, amint ezek a nemzetközi szolgáltatók a hagyományos piacokon is terjeszkedni kezdenek, és a kisebb városokban is megjelennek” – véli Colpaert. Emellett az új lehetőséget számos hagyományos irodaszolgáltató is felismerte, és meglévő irodáikat flex space szolgáltatással egészítették ki, különösen Amszterdamban, ahol ez a modell a teljes flex space 25 százalékát teszi ki. Eközben a legnagyobb párizsi szolgáltatók – többek között a Gecina, az Icade, a Foncière des Regions és a Nexity – sem késlekedtek, és saját flex space megoldásokkal rukkoltak elő.

 

Rugalmas jövő

Az ilyen lépések segítenek abban, hogy a flex space egyre inkább a mindennapok részévé válhasson. A JLL előrejelzése szerint a következő öt évben a flex space évente átlagosan 25–30 százalékkal, vagyis összesen 7 millió négyzetméterrel bővül, így 2022-re a piac teljes mérete 10 millió négyzetméterre nőhet. Colpaert ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a gazdasági ciklusok miatt ez nem lesz lineáris folyamat.

És míg Londonban, Amszterdamban és Berlinben folyamatosan nőni fog a flex space mérete, az újdonság más nagyvárosokban, például Hamburgban, Varsóban, Barcelonában és Milánóban is egyre elterjedtebbé válik majd az irodapiacon. Az utóbbiakban a flex space növekedése 2017-ben  meghaladta a 25 százalékot – és Colpaert szerint ez a tendencia 2018-ban is tovább folytatódik.

„A flex space növekedési üteme – és az irodapiacra gyakorolt hatása – mellett nem mehetünk el szó nélkül” – teszi hozzá. „Nem minden vállalkozás veszi majd igénybe az új megoldást, de túlnyomó többségüknél az elkövetkező öt évben jelentősen növekedni fog a flex space használata.

Napjaink munkavállalói olyan munkahelyre vágynak, amely jobban megfelel az igényeiknek; a jövő munkavállalói számára viszont ez már alapvető elvárás lesz. A gyorsan változó nemzetközi piacon a vállalatok csak akkor lehetnek sikeresek, ha magukhoz vonzzák az új generáció tehetségeit, ehhez pedig rugalmasság, valamint inspiráló, munkát ösztönző, változásokra reagáló környezet szükséges.

SOCIAL BOX