Az iroda múltja és jövője. Hol dolgoztak ezer éve és hol fogunk 10 év múlva?

Ókortól a reneszánszig Az iroda kialakulása összefügg a gazdasági események regisztrálásának elterjedésével. Már a római birodalomban az írásbeliség segítségével igen sokrétű regisztrációs rendszert dolgoztak ki. Az antik korban az iroda a palota vagy a templom leválasztott részét jelentette, ahol a tekercseket is tárolták. Ezeket a helyeket akkoriban könyvtáraknak nevezték, hiszen a kiadványok is ott kaptak […]

Ókortól a reneszánszig

Az iroda kialakulása összefügg a gazdasági események regisztrálásának elterjedésével. Már a római birodalomban az írásbeliség segítségével igen sokrétű regisztrációs rendszert dolgoztak ki. Az antik korban az iroda a palota vagy a templom leválasztott részét jelentette, ahol a tekercseket is tárolták. Ezeket a helyeket akkoriban könyvtáraknak nevezték, hiszen a kiadványok is ott kaptak helyet, ahol az írástudók tevékenykedtek. Róma bukása után a sötét középkorban visszaesett az írástudás szerepe, azonban keleten, főként a Bizánci Birodalom és az arab birodalmak jóvoltából tovább éltek az adminisztráció hagyományai. A nyugati középkorban aztán szép lassan kialakult a kancellária intézménye, ahol a kormányzati iratokat és a jogszabályokat tárolták.

A 13. században írták le először az angol office szót, a mai értelemben vett fogalomként használva. A reneszánsz idején felvirágzott a kereskedelem, és a kereskedők igyekeztek egy épületben intézni üzleti ügyeiket, ahol kiterjedt regisztrációs rendszert működtettek. A 15. században már az irodai tevékenységeket egy önálló épületbe koncentrálták. Ezzel párhuzamosan az állami, az egyházi és a magánjellegű kereskedelmi tevékenységek elkülönültek egymástól. A középkorban hosszú ideig az iroda a tulajdonos házában működött, később a 16. század elején az olasz bankok önálló irodaházakat építettek. Ekkor még az irodai alkalmazottakra nem jellemző a munkamegosztás, mindenki mindennel foglalkozott.

Ipari forradalom és a felhőkarcolók

Az ipari forradalom idején – a 18. és a 19. században – megnövekedett gazdasági aktivitás és szélesedő kereskedelmi és ipari forgalom még inkább emelte az iroda presztízsét, hiszen egyre több tevékenységet, egyre több munkafolyamatot – pl. könyvelés, rendelés – kellett koordinálni. Majd a növekvő városok ingatlanpiaca is felbolydult, és növekedésnek indultak a földárak. Mivel az irodák alapvetően a belvárosba koncentrálódtak, ezért költséges volt egy iroda működtetése. Vagyis a növekvő földárak elhozták a többszintes irodaházak idejét is. Ezek azonban a vas és acél elterjedéséig maximum 10 emeletesek voltak. 1852-től kezdték el használni az újfajta liftet (Otis találmánya), amely gyorsan eljuttatta az embereket az épület magasabb szintjeire is.

A 19. század végén azután kialakultak a maihoz hasonló irodák és irodai munkafolyamatok. Az 1800-as évek végén az irodaházakba már hatalmas üveg átriumokat építettek, így a természetes fény nem csak a látást, hanem a levegőáramlást is segítette. Amerikában megjelentek a magasházak, később pedig a felhőkarcolók. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át. Az 1920-as években terjedtek el az irodaszervezésben Taylor „tudományos vezetés” elvei. Ezek között említhetjük az olyan irodai eszközöket, mint a lyukkártya, a másolópapír vagy az automata írógép. Később pedig a technika fejlődésével párhuzamosan használni kezdték a elektromechanikus könyvelő automatákat és a számológépeket. Az 1970-80-as években megjelentek a már inkább elektronikus irodai adatfeldolgozó gépek, a számítógépek. A technológiai fejlődés azóta is töretlen, az okos megoldások és az internet a 21. században forradalmasítják a céges működést is.

Új trendek

Eközben átalakultak a munkahelyek alaprajzi struktúrái, hiszen ma ismét hódítanak az egyterű irodák. Azért használjuk az ismét kifejezést, hiszen semmi új nincs a nap alatt, ugyanis az egyterű irodák már meglehetősen népszerűek voltak a 20. század első felében is, elég ha csak egy régi Kabos-féle magyar filmet nézünk, ahol a gyárban a titkárnők egyetlen helyiségben ülnek, miközben az írógépen pötyögnek. Sőt, a távmunka sem új keletű, hiszen kezdünk visszatérni a középkori állapotokhoz, amikor az iroda egyben lakhely is volt (home office). A mai információs infrastruktúra lehetővé teszi, hogy az alkalmazott otthon végezhesse a munkáját, anélkül, hogy be kelljen mennie a vállalatához.

Az iroda pedig már nem csak munkahely, hanem az adott cég szellemiségét és értékrendjét is megjeleníti. Szerepe átalakul, többfunkciós lesz, az új generációk igényeire és technológiai környezetére szabják. De ez már egy következő történet.

+++

 A február 20-án megrendezésre kerülő OfficeUP irodakonferencia egyik témája: Az irodatér múltja és jövője. Hol fogunk dolgozni 10 év múlva?

Résztvevők: Csobánki Zsuzsa – Senior Project Manager / Project Management & Building Consultancy, CBRE; Borbély Gábor MRICS – Director, Head of Business Development and Research, CBRE.

Itt olvashatunk részletesen az OfficeUp konferenciáról.

Fotó: Az Év Irodája

SOCIAL BOX