Milyen irodaházakra és munkahelyekre van szükség Budapesten?

– Induljunk ki abból, hogy a Futureal eddigi legemblematikusabb projektje a Corvin Sétány egy közel 15 éves városfejlesztési projekt, amely jelenleg is gőzerővel épül. Vagyis adódik a kérdés, hogy a másfél évtized alatt mennyiben változott meg a munkakultúra, milyen igényeket támasztanak ma a bérlők egy irodaházzal, irodával kapcsolatban? – A munkaerő a véges kapacitások miatt […]

– Induljunk ki abból, hogy a Futureal eddigi legemblematikusabb projektje a Corvin Sétány egy közel 15 éves városfejlesztési projekt, amely jelenleg is gőzerővel épül. Vagyis adódik a kérdés, hogy a másfél évtized alatt mennyiben változott meg a munkakultúra, milyen igényeket támasztanak ma a bérlők egy irodaházzal, irodával kapcsolatban?

– A munkaerő a véges kapacitások miatt felértékelődött, az irodakialakítás, belsőépítészeti elrendezés és minden ehhez kapcsolódó tevékenység HR-eszközzé vált. A céges policy szerint az irodának fontos szerepe van abban, hogy a dolgozókat megtartsa, hiszen az alkalmazottak oda mennek, ahol jól érzik magukat, ahol a munka mellett többek között eltölthetnek egy kellemes ebédet, el tudják intézni a mindennapos ügyes-bajos dolgaikat. Vagyis a lokáció mellett az iroda és az irodaház által nyújtott szolgáltatási lehetőségek a legfontosabb szempontok.

– Ha összehasonlítunk egy több mint tíz évvel ezelőtt épült irodaházat és egy most zajló fejlesztést, akkor milyen markáns különbségek fedezhetők fel?

– Az elmúlt 15 évben épült házak alapvető műszaki feltételei már elég korszerűek, vagyis egy régebbi házban egy iroda belső kialakítását ugyanolyan minőségben meg lehet valósítani, mint egy új épületben. Ha a ház központi gépészete, parkoló kapacitása és lokációja alapvetően megfelelő, akkor az újépítésű ingatlan nem rendelkezik jelentős előnnyel a régebben épült irodaházzal szemben. Sőt, egy több éve meglévő ingatlan esetében előnyt jelenthet, ha már kiépült a környezet, jól működnek a helyi szolgáltatások, míg egy most készülő projekt első ütemébe beköltöző bérlő esetében még minden új, esetleg nem teljeskörűen kiépített. Jó minőség és helyszín esetén a meglévő épületek az újak versenytársai, de a gépészet mindenképpen kardinális kérdés.

– A Nokia fejlesztő központja más áramkapacitást igényelt, mint egy átlagos bérlő. Vagyis mégiscsak változnak az igények.

– A bérlők a használati biztonság miatt kérnek kettős betápot, de ez biztosított volt a régebbi Corvin épületek esetében is, ellenben most lényeges szempont, hogy a belső tereket elegendő friss levegővel tudjuk ellátni, amely a dolgozói kényelem egyik fontos elemévé vált. Ha belép egy bérlő egy épületbe, ahol az üzemeltetés jól karbantartja a műszaki berendezéseket, a lobby igényes esztétikai minőséget képvisel, akkor nincs nagy különbség a régebbi és újabb épületek között. Ennek persze alapfeltétele, hogy a korábbi épület is emberközpontúan került megtervezésre.

– A műszaki színvonal mellett egyre fontosabb az irodaházak fizikai tere, a belső elrendezési opciók. Ez hogyan realizálódik fejlesztői oldalról? Mit tudnak Önök kínálni?

– Fejlesztőként az a legfontosabb, hogy flexibilis és hatékony térszerkezet jöhessen létre, ahol többek között nagyon alacsony a közös területi arány, hiszen ez a bérleti díjat is befolyásolja. Egy bérirodaházban nagyon sokfajta bérlő találhatja meg a későbbi helyét, hiszen előre a fejlesztő sem tudhatja, hogy egy open-space alapú iroda vagy egy magánkórház funkció kerül végül kiépítésre egy adott szinten.

– Mi a különbség beruházói szemmel például a Nokia fejlesztő központja és egy olyan épület között, ahol sok kisebb bérlő dolgozik?

– Azért nem beszélhetünk különbségről, mert a Nokia épületét is eredetileg egy flexibilis irodaháznak terveztük, csak később a vállalat az egész irodaházat bérbe vette. De ez az épület is alkalmas arra, hogy szintenként akár négy-öt bérlőre is felosszuk a teret. Ráadásul senki sem garantálja, hogy a Nokia örökre itt marad, vagyis ha például tíz év múlva elköltözik egy nagybérlő, akkor a ház értéke abban mutatkozik meg, ha a tulajdonos flexibilis módon tud a terekkel gazdálkodni, és akár egy kisbérlős rendszert is tud a falak között működtetni. Valójában egy bérirodaház esetében nincs jelentősége annak, hogy az az ötezer ember egy nagy cégnél dolgozik, vagy 10-15 vállalatnál, hiszen a közösségi helyszínek, mint például a lobby, ugyanazt a funkciót látja el megfelelő áteresztőképességgel.

– Ha képzeletben a Corvin Sétánytól elutazunk az épülő Budapest ONE irodaparkhoz, amely az új kelenföldi multimodális csomópont egyik legújabb fejlesztése, akkor mennyiben más itt a megközelítés, mint Józsefvárosban?

– A Budapest ONE kiemelkedő vizibilitással rendelkezik, de ez a fejlesztés szorosan kapcsolódik az Etele Plaza beruházásunkhoz is. Véleményünk szerint az irodaház akkor található ideális helyszínen, ha 300 méternél nincs távolabb a metrókijárat. A dolgozók 80%-a tömegközlekedéssel érkezik, és erre a metró az egyetlen megfelelő kapacitást biztosító modalitás Budapesten. A Budapest ONE mivel még nem rendelkezik a Corvin Sétány szolgáltatási körével, egy átlagos irodaháznál sokkal hangsúlyosabb földszinti retail területet kap, ahol a kantin mellett a kiskereskedelmi választék is megjelenik, ami egyrészt az irodaházban dolgozóknak, másrészt az Őrmezői lakótelepen élőknek, harmadrészt Budapest legnagyobb átszállópontján megforduló közönségnek kínál szolgáltatásokat. Ha ugyanis a dolgozók az alapvető igényeiket nem tudják kielégíteni a helyszínen, akkor úgy érezhetik, hogy az életminőségük romlik, hiszen a munka utáni utazással időt veszítenek azért, mert máshol kell a személyes ügyeiket elintézniük.

– Ez esetben megjelenik az az igény, hogy a magánélet és a munkaidő egyensúlyba kerüljön egymással, ami ugye ma szintén egy elég fontos munkahelyi trend, főleg ha a technológiai vívmányok miatt már rugalmasan, bárhonnan lehet dolgozni.

– Napi 24 óra a magánéleted, kérdés az, hogyan tudod az idődet minél kellemesebben és hatékonyabban kihasználni. Az irodaprojektjeink esetében a nagybetűs emberre koncentrálunk, végigtekintjük az átlagos munkavállaló napját: vajon hol fog reggelizni és ebédelni, el tudja-e intézni az ügyes-bajos dolgait, hogyan tud a helyszínre jönni, és egyáltalán hogyan tudunk abban segíteni, hogy jól érezze magát. Ha minél több feltétel teljesül, akkor az alkalmazott jó munkaerő lesz, hatékonyabban látja el a feladatát.

– Ez már akkor a sokat emlegetett munkavállalói jóllét része?

– A well-being, vagyis jól-lét megteremtése során józan paraszti ésszel végiggondoljuk az épületbe érkező ember életét reggel héttől este hétig, empatikusan belehelyezkedünk minden munkakörbe a biztonsági őrtől kezdve a vállalati igazgatóig, hogy ki hogyan használja az irodaházat, megkeressük az egyedi igényeket és a közös többszöröst. A munkahelyi jóllét odafigyeléssel teremthető meg, vagyis nem házat, bérbeadható területet látunk, hanem ötezer különböző, de mégis hasonló embert, róluk gondoskodunk és velük gondolkodunk.

SOCIAL BOX