Igen jó megtérülést hozhatnak a lelki-munkavédelem programok

Szabó Zsolt munka- és szervezetpszichológus, egyetemi adjunktus szerint: „ahogy egy gyárban például a túlságosan nagy meleget, vagy a túl nagy zajhatást lehet mérni, ugyanúgy a pszichikai kockázati tényezőket is lehet, és elvileg kellene is mérni. A tapasztalataink alapján vannak már olyan szervezetek, ahol erre is figyelmet fordítanak, de még viszonylag alacsony a számuk. Pedig a törvényi […]

Szabó Zsolt munka- és szervezetpszichológus, egyetemi adjunktus szerint: „ahogy egy gyárban például a túlságosan nagy meleget, vagy a túl nagy zajhatást lehet mérni, ugyanúgy a pszichikai kockázati tényezőket is lehet, és elvileg kellene is mérni. A tapasztalataink alapján vannak már olyan szervezetek, ahol erre is figyelmet fordítanak, de még viszonylag alacsony a számuk. Pedig a törvényi megfelelés mellett ezen kockázati tényezők felmérése és kezelése komoly segítséget nyújthat a fluktuáció csökkentésében, ugyanis kutatások szerint szoros kapcsolat van néhány ilyen tényező és a munkatársak elvándorlása között”.

A feszültségek adódhatnak a munkakörből, a munkatársak közti kapcsolatokból, illetve a vezetőség is okozhatja őket, éppen ezért több szinten kell vizsgálni azokat. A problémák közé tartozik például, ha túl sok vagy túl monoton munkát bíznak valakire, vagy ha gyakran félbeszakítják a feladat elvégzése közben. A munkatársak egymásba vetett bizalma is fontos szempont, ugyanis ettől függ, hogy mennyire lehet támaszkodni a csoport tagjaira. A vezetők esetén pedig a célkitűzések, a feladatok és az előmeneteli rend megfelelő kommunikációjáról van szó.

Az AT Work kutatása rávilágított, hogy a leglojálisabb és a felmondás előtt álló dolgozók közti fő különbség az általuk végzett munka megbecsülésében mutatkozik meg. Ezt követi a kihasználás veszélye és az igazságtalanságok előfordulása.

A több évtizedes tapasztalattal rendelkező tesztfejlesztő cég képes felmérni a vállalatot érintő rizikós tényezőket, illetve a munkavállalók ellenálló képességét az említett kockázatokkal szemben, ezzel támogatva a kiválasztási folyamatot és a dolgozók fejlesztését.  Az azonosítás után értékelik és rangsorolják a veszélyeket, majd kidolgozzák a megoldási akciótervet, valamint a konkrét lépéseket. A folyamatot a végrehajtást követően értékelik, és mérik az eredményeket is.

A pszichoszociális kockázatok felmérésével járó költségek a vizsgált szervezet nagyságától függően változnak, azonban érdemes ezekre befektetésként tekinteni, hiszen kulcsfontosságú szerepet játszanak a munkavállalók döntésében, amikor az elhelyezkedésről vagy a távozásról döntenek.

„Ráadásul az Európai Unió által megrendelt riport szerint, a hasonló programok igen jó megtérülést hozhatnak, azaz minden elköltött 1 eurónak 0,81 és 13,62 euró közötti volt a megtérülése” – tette hozzá Szabó Zsolt.

SOCIAL BOX