Nincs “B” út, csak a fenntarthatóság marad
De mégis mit jelent ma a “SMART” , mi a legfontosabb felhasználói szempontból és ki segít megvalósítani? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az őszi OfficeUP & HRFest rendezvény Life1 szekciójában.
Az irodapiacot és a HR szakmát mozgató események összeolvadásának köszönhetően olyan szereplők találkozhattak az Akvárium Klubban, akik az irodák fejlődésének két alappillérét képviselik. A fejlesztők és üzemeltetők ugyanis sokat meríthetnek a HR-esek által közvetített dolgozói igényekből, és saját eszköztárukkal válaszolhatják meg, hogy mitől lesz jobb irodában dolgozni, mint otthonról.
A Smart office, smart future panelbeszélgetés alapkövét letéve Massányi Tibor, a DVM group managing partnere a felhasználói igények és az épületben rejlő technikai lehetőségek kapcsolatát nevezte meg a “smart” fogalmának magyarázataként, amelyben a kényelem és a kiszolgálás jelenti a célt, a technológia pedig az eszközt.
Ingatlanbefektetői és üzemeltető szempontból ehhez szorosan kapcsolódik a tudatosság, illetve a kollektív felelősségtudat a szolgáltatások terén. A CPI életében a fenntarthatóság nem jelent újdonságot az értékteremtésben, hiszen már a kezdetektől nagy figyelmet szentelnek a téma gyakorlati megvalósítására – emelte ki Déri Bea a CPI PR, Marketing & Design igazgatója.
A “smart” jelző használatát Dr. Schrancz Mihály, a Property Market ügyvezető igazgatója egy nagyobb egység, a smart city szemszögéből közelítette meg, amihez az 1 m2-re jutó adatok számát jelölte meg mérőszámkénk. Az összetett és jól működő rendszerek működésének kialakítása kapcsán kiemelte azonban az első pillanattól átgondolt és összehangolt megoldások fontosságát is.
A panelbeszélgetés moderátora, Fischer Róbert, a CBRE Global Workplace Solutions ügyvezető igazgatója a közönség bevonásával interaktív párbeszédet hívott életre, melynek során a főként HR szakemberekből álló hallgatóság is szavazhatott, hogy a smart szempontok közül mit tart a legfontosabbnak. Talán nem meglepő, hogy a felhasználói élmények végeztek az első helyen, és az sem, hogy a panel résztvevői kivétel nélkül egyetértettek, hogy a siker érdekében mindig ezekből kell kiindulni. Szolgáltatóként azonban ismerniük kell a trendeket, hogy mi működik és mi nem, hogy támogatni és vezetni tudják a bérlőket a hatékony megvalósítás útján.
A fizikai és mentális élmény biztosítása régóta foglalkoztatja a munkáltatókat. A környezet, és a bevethető eszköztár azonban folyamatosan változik, fejlődik. A munkavállalók vágynak a közösségre, hiszen a szeparáció szorongást okoz, az élményekről beszélve pedig nem mehetünk el az “iroda” és a “munkavégzés” jelenleg is átalakuló definíciója mellett sem, amelyeknek szintén a dolgozói élmény áll az origójában. A közös cél pedig nem más, minthogy “az irodában legyen jobb, mint otthon” – erre törekszik most mindenki.
Az okos megoldások kontextusba helyezése után a hazánkban és a világon működő konkrét projektek is szóba kerültek, ami izgalmas inspirációt jelentett a hallgatóság számára, hogy saját jövőképébe is beleszője az elhangzottakat.
Hiszen ki ne kapná fel a fejét azokra az irodaházakra, amelyek a CPI jóvoltából 2022-től az alkalmazott zöld energiának köszönhetően éves szinten 9000 tonna CO2 kibocsátástól kímélik meg Budapestet, a bérlői komfortérzet csökkenése nélkül? Nem beszélve a CBRE szenzorokkal felszerelt épületeiről, amelyek feltérképezik és kiszolgálják a felhasználók szokásait, de persze említhetjük még a Property Market Bécs melletti, közel 15 éve futó lakó- és irodaházakat összekapcsoló energiaellátás optimalizáló kísérleti projekjét is.
Massányi Tibor felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezek nem csak a bérlőket segítik, hogy saját működésükbe illesszék az újdonságokat, hanem természetesen a szolgáltatók számára is értékes információkkal szolgálnak a felhasználói igények feltérképezése során.
A résztvevők egy közös és egybecsengő konklúzióval és jövőképpel köszöntek el hallgatóságtól, miszerint a felhasználói élmények keresése nem pandémia kérdése, csupán felhívja a figyelmet a téma fontosságára. A tudatosság, az okos megoldások alkalmazása és az emberközpontúság továbbra is a figyelem középpontjában fog maradni, de várhatóan ki fog alakulni egy egészséges egyensúly az ember és a technológia között. A bolygó sorsát érintő kérdések hatására pedig egyre több lesz a zöld épület, amik drágábbak lesznek, de nem lesz B út, csak a fenntarthatóság marad.