A „whistleblowing”, avagy a visszaélés-bejelentés szabályozásának szükségessége

A „whistleblowing” kifejezés leegyszerűsítve munkavégzés során tapasztalt, jogellenes, közérdeksértő, illetve potenciálisan károkozó, vagy egyszerűen erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent, amely segítséget nyújt a szervezeteknél tapasztalható, nem megfelelő viselkedések, jelenségek felderítésére olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy – főképp az esetleges retorzióktól való félelem miatt – csak nehezen működne.

A bejelenthető jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság – sorolta dr. Vidóczy-Fehér Judit, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mára elfogadottá vált, hogy egy hatékony visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása és működtetése – úgy állami intézmények, mint vállalatok esetében – a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik hatékony eszközévé válhat, ezáltal hozzájárulhat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez is.

Miért van szükség a visszaélés-bejelentés szabályozására?

A korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés jegyében, a témának a mindennapi élet egyes területein jelentkező vetületei kezelése érdekében született az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (az ún. whistleblowing irányelv), amelyet 2021. december 17-éig kellett (volna) a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.

A whistleblowing irányelv minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán bizonyos iparági szabályozások megsértésére vonatkozó bejelentések vonatkozásában. Ilyen érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és -megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása, azonban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és módosításával ezt a jogalkotó várhatóan megteszi.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az irányelv alapján a szabályozással érintett cégeknek kötelező lesz egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat egy olyan felületen keresztül, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező, míg a 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.

Milyen megoldások vannak?

Amennyiben az adott vállalkozást érinti az irányelvnek való megfelelés kötelezettsége, úgy első lépésként fel kell mérni a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén ki kell alakítani a bejelentő rendszert. Fontos szempont ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott cég kialakítani a bejelentési rendszerének megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat. Dönthet úgy a munkáltató, hogy szervezeten belül kezeli a bejelentéseket egy független megbízott személy kijelölésével, de választása szerint bejelentővédelmi ügyvéd segítségét is kérheti. Mindkét megoldás esetén meg kell azonban felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére, valamint a munkavállalók tudatosságának fejlesztése is szempont kell, hogy legyen. Emellett a bejelentések feldolgozásához és kivizsgálásához mindenképpen szükség van egy belső szabályzat kialakítására is.

Az irányelvi szabályozásnak elsősorban Magyarország köteles eleget tenni azzal, hogy kialakítja a tagállami szabályozást és átülteti annak rendelkezéseit a magyar jogba. Mivel erre a közeljövőben reális esély van, így kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy időben megtegyék az első lépéseket az uniós normáknak való megfelelés felé. A szabályozás keretei adottak, így a megfelelés kialakítása a magyar részletszabályozás hiányában is megkezdhető – zárta gondolatait az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.