Tíz évük van még Edison izzóinak

Nagyjából egy évtizedet jósol még hagyományos villanykörtéknek az IMS Research elektronikai piaccal foglalkozó elemzőcég. Az izzópiac értéke évi 31 százalékkal bővül 2011-től 2015-ig, főleg azért, mert a takarékos LED-fényforrások legalább tízszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos volfrámszálas izzók. Darabszámra viszont kevesebb égőt fogunk vásárolni, mert egy LED-es változat akár 27 évig is működik normál, azaz […]

Nagyjából egy évtizedet jósol még hagyományos villanykörtéknek az IMS Research elektronikai piaccal foglalkozó elemzőcég. Az izzópiac értéke évi 31 százalékkal bővül 2011-től 2015-ig, főleg azért, mert a takarékos LED-fényforrások legalább tízszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos volfrámszálas izzók.

Darabszámra viszont kevesebb égőt fogunk vásárolni, mert egy LED-es változat akár 27 évig is működik normál, azaz napi átlagban öt órás használat mellett. A kereslet végül annyira lecsökken a hagyományos izzók iránt, hogy 2020-ra darabszámra is kevesebb fogy majd belőlük 2018 után, mint LED-esből az IMS Research előrejelzése szerint.

A LED-fényforrások másik előnye a jóval hosszabb élettartam mellett az energiatakarékosság: tizedannyi áramot fogyasztanak ugyanannyi fénymennyiség előállítása mellett. Jelenleg az izzópiac 3 százalékát teszik ki a LED-ek, ám ez a részarány 66 százalékára nő 2020-ra a New York Times becslése szerint.

Ehhez a sikerhez az előnyök mellett jelentősen segítenek a hagyományos izzókat betiltó állami intézkedések. A csökkenő energiafogyasztás és üvegházgáz-kibocsátásra hivatkozva 2010 óta tilos bármilyen izzószálas körtét forgalmazni Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken és Kubában.

A teljes tiltás 2011-től lépett életbe Argentínában, majd 2012-től Dél-Korea és Japán következett. Az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, Kínában és Mexikóban fokozatosan szorítják ki a volfrámszálas izzót: itt jellemzően 40 wattosat lehet kapni még a hagyományosból. Az EU-s tiltást a forgalmazók és a kiskereskedők úgy kerülik meg, hogy az eredetileg ipari környezetbe gyártott, rázkódásálló változatokat kínálják a volfrámszálasokból, erre Magyarországon is találtunk példát.

A LED-ekkel sikerül az a világítástechnológiai iparnak, ami a kompakt fénycsövekkel nem jött össze az 1990-es években és a 2000-res évek első felében. A kompakt fénycsövek (CFL) első generációja ugyanis fehéres fényű volt, ezt pedig nem aratott tetszést a piacon, mert a többség a sárgás fényű hagyományosat kedvelte. A CFL-ekkel minőségbiztosítási gondok is voltak, és teljes fényerővel csak hosszú másodpercek után kezdtek világítani.

A hagyományos izzók piaca tehát alig változott 1879 óta, amikor Thomas Alva Edison első villanykörtéje világítani kezdett. Az összképhez tartozik, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Edison találta fel az izzót, ő csak tökéletesített egy olyan technológiát, amely már az 1840-es évek elején létezett. Edison teljes megoldást fejlesztett ki a párhuzamos kapcsolástól kezdve a vezetékhálózaton át a kapcsolókig és a foglalatig (az E27 néven standardizált foglalatot is őróla nevezték el).

Éppen a száz éve változatlan foglalatok lassítják a világító diódás fényforrások terjedését. A LED-gyártók saját érdekükben alkalmazkodnak a meglévő rendszerekhez, viszont így a LED-eket vezérlő elektronikát kis helyre kell bezsúfolni. Emiatt bonyolultabb kialakítású hűtőbordákat kell alkalmazni, hogy megelőzzék a fényforrás túlmelegedését. Mindez csökkenti a hatékonyságot, és végső soron növeli az árat. A nem hagyományos foglalattal ellátott LED-ek emiatt háztartási célokra nem használhatók, írodaházakban, szállodákban, bevásárlóközpontokban és a közvilágításban kezdenek terjedni.


 

SOCIAL BOX