Fordult a kocka a hazai gazdaságban?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdaság szépen lassan kikerül a recesszióból a Világgazdaság mutatószáma szerint. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 0,21 százalékos növekedést mutat havi alapon, ami a legjobb adat 2011 februárja óta. Éves szinten pedig egyre kisebb a visszaesés mértéke: 0,72 százalékos zsugorodást mutat az index 2012 áprilisához képest, ami tavaly február óta a […]

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdaság szépen lassan kikerül a recesszióból a Világgazdaság mutatószáma szerint. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 0,21 százalékos növekedést mutat havi alapon, ami a legjobb adat 2011 februárja óta. Éves szinten pedig egyre kisebb a visszaesés mértéke: 0,72 százalékos zsugorodást mutat az index 2012 áprilisához képest, ami tavaly február óta a legkisebb csökkenési ütem. A GYIA tíz részindexe közül hét növelte, míg három csökkentette a mutatószámot.

Az öt pénzügyi részindex közül négy segítette, és csak egy rontotta a GYIA-t. A reálkamat csökkenése – amit segített az alacsony inflációs környezet –, a pénzkínálat emelkedése, az Ifo-index növekedése, valamint a hosszú és a rövid állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése segítette a mutatószámot. A pénzügyi indikátorok közül egyedül a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének reálértéken számított esése rontotta a GYIA-t.

Az öt reálgazdasági részindex közül kettő negatívan, míg három pozitívan hatott a mutatóra. A reálkeresetek mérséklődése és az ipari termelés volumenindexének esése lefelé húzta, míg a fogyasztási hitelek állományának növekedése, a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése, valamint az ipari rendelésállomány emelkedése kedvező hatást gyakorolt. Úgy tűnik, hogy lassú fordulat jeleit láthatjuk a gazdaságban, ugyanakkor néhány reálgazdasági indikátor nem ad okot túlzott örömre. Az ipari termelés az év első hónapjaiban gyenge maradt, miközben a kiskereskedelmi forgalom csökkenése alapján a fogyasztás sem indult be.

A rezsicsökkentés ugyanakkor segítheti a fogyasztást, hiszen a lakosság elkölthető jövedelme növekszik az intézkedés hatására. Az árfolyamgátban is egyre több devizahiteles vesz részt, vagyis nem kell növekvő törlesztőrészletekkel szembesülniük az esetleges árfolyammozgások miatt, ami egy potenciális kockázatot „kivesz a rendszerből”. A hiteleseknek azonban továbbra is óvatosnak kell lenniük – és meg kell takarítaniuk a pluszpénzt –, hiszen a kedvezményes törlesztési időszak nem tart örökké. A rezsicsökkentés valószínűleg csak az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők körében növelik a fogyasztást, míg a középső és felső sávban aligha várható hasonló hatás. Egyelőre a hitelezési és a beruházási fordulat várat magára, és a vállalatok sem túl optimisták a jövőt illetően.

A kormány a hónapban lefelé módosította az idei növekedési várakozását. Igaz, nem jelentős mértékben: a korábbi 0,9 százalékról 0,7-re. A növekedési cél még így is optimistának tűnik, hiszen az elemzők stagnálást valószínűsítenek, de a rezsicsökkentés, az MNB hitelprogramja, és az esetlegesen kiszámíthatóbbá váló gazdaságpolitikai intézkedések apró mértékekben segíthetik a kilábalást. Az is segítene, ha az Európai Bizottság nem kérne további kiigazításokat – hiszen a költségvetési intézkedéseknek negatív növekedési hatása lehet – a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesülése érdekében.

SOCIAL BOX