Startup-láz tombol Magyarországon. Gazellák, angyalok, irodák

Startup-láz A startup az általános meghatározás szerint egy olyan innovatív mikro vállalkozás, amely magas növekedési potenciállal rendelkezik és egyedi termékeivel betörhet a világpiacra. A startup vállalkozásokat kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó cégek és üzleti angyalok segítik jellemzően üzletrész-vásárlással. Magyarországon is szinte startup-láz tört ki, sorra tartják a konferenciákat, honlapok tucatjai foglalkoznak a kezdő vállalkozásokkal, napról napra hízik […]

Startup-láz

A startup az általános meghatározás szerint egy olyan innovatív mikro vállalkozás, amely magas növekedési potenciállal rendelkezik és egyedi termékeivel betörhet a világpiacra. A startup vállalkozásokat kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó cégek és üzleti angyalok segítik jellemzően üzletrész-vásárlással. Magyarországon is szinte startup-láz tört ki, sorra tartják a konferenciákat, honlapok tucatjai foglalkoznak a kezdő vállalkozásokkal, napról napra hízik a startup ökoszisztéma, marketingstratégiákat, üzletvezetési- és kommunikációs gyakorlatokat vázolnak fel a szakértők, már startup-térkép is született, az ún. startup-univerzum pedig több mint 200 taggal büszkélkedhet. A hazai üzleti életben néhányan már ki is nőtték magukat és világhírnévre tettek szert. A menő cégek között említhetjük az NNG-t, a Prezit, a LogMeInt vagy éppen az Ustreamet. A remények szerint a növekvő számú innovatív vállalkozások majd újabb gyöngyszemeket repítenek a nemzetközi siker felé.

Nagyban gondolkodnak

Mindeközben a kormányzat is belehúzott, és az új Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiában fontos szerepet szánnak a hazai startup cégeknek. A tervek szerint 2020-ra 30 világszínvonalú kutatóműhely, 30 a régiónkban domináns középvállalat és multinacionális K+F központ létesülne, 300 startup – gazella – lépne ki a világpiacra és 1000 innovatív kezdő vállalkozás kapna pénzt az induláshoz. Magyarország a tervek szerint 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli, jelenleg ez a szám 1,2 %. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) nagy számokban gondolkodik, hiszen a tapasztalatok szerint az ilyen típusú vállalkozások jelentős része, 40-50 százaléka már az első néhány évben elbukik, és kevesebb mint 10 százalék lehet igazán sikeres. Hiszen egy startup-vállalkozás prosperálásához szerencse, tőke és megfelelő szakember-gárda is szükséges. Eleinte még a termékfejlesztésen van a hangsúly, a marketing kérdései majd a „tőke” beszállása után kerülnek előtérbe, és bizony nem könnyű igazán profira bukkanni, aki ráérez a célközönség rezdüléseire, és egyben a kor ütőerén tartja a kezét, vagyis az isteni „piac” kívánságait képes kielégíteni. Szóval a startupok világa egyre tudományosabb közgazdasági elméletek terepévé válik.

Inkubátorok

Az NIH nem is titkoltan az izraeli startup-ökoszisztémát tartja követendő példának, ahol számos szellemi központ, inkubátor segíti az innovatív, kezdő vállalkozásokat. Az inkubátorok egy köztes állomást képviselnek, hiszen olyan segítséget tudnak nyújtani a startup vállalkozásoknak, hogy azok megerősödve tudjanak kilépni a globális piacra. Az inkubátorok egyfajta szűrőként is működnek a rendszerben, hiszen bárki elmondhatja magáról, hogy a saját know how-ja egy világhírű startupot fog megalapozni. Korányi László, a NIH megbízott elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy startupnak elsősorban azt kell megtanulnia: hogyan kell meggyőznie egy befektetőt arról, hogy sikeres, piacképes céget tud felépíteni. Ugyanis csak az a startup fog kapni állami támogatást, amelyiket egy akkreditált inkubátor ajánl, és nyilatkozik, hogy saját tőkét is be fog fektetni. Nemrég pedig Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára járt kinn a Szilícium-völgyben, hogy helyi inkubátorokkal tárgyaljon együttműködésről, ahol a hazai kezdő vállalkozások jelentős tapasztalatokat szerezhetnének.

Van pénz is

Az utóbbi években az Európai Unió (Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA) a Jeremie-program néven támogatja ezeket a kisvállalkozásokat, ennek segítségével az elkövetkező időszakban több tízmilliárd forintnyi forrás nyílik meg a hazai innovatív startup cégek számára. A Jeremie-program a forrásokat olyan kölcsön-, garancia- és kockázati tőke-alapok között osztja el, amelyeket aztán vállalkozásokba történő beruházásokhoz használnak fel. Mindemellett a startup vállalkozások támogatását célozza a hazai fiatal vállalkozók számára 2013 novemberében elinduló ötmilliárd forint összértékű támogatási program is az Európai Unióval társfinanszírozásban.

Idén júniusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2,1 milliárdos forrással meghirdette a Technológiai start-up ökoszisztéma építés” (Start-up_13) című pályázatot. Ahogy a kiírásban fogalmaznak: „a program célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar vagy akár a környező országokban elért K+F eredményekre alapuló vállalkozások felépítése és működésének beindítása. Ahhoz, hogy a magyarországi induló innovatív vállalkozások elsősorban a nemzetközi porondon sikereket érhessenek el – jól működő, eredményes vállalatokká, sőt gyorsan növekvő „gazellákká” válhassanak –, meg kell erősíteni a fejlődésüket lehetővé tevő ökoszisztémát; a közvetlenül részükre juttatott támogatás mellett elsősorban létre kell hozni egy megbízható és jól működő technológiai inkubátori rendszert.”

Globális trendek

Számunkra azért különösen izgalmas terület a startup-világ, mert túlnyomó többségében fiatal, képzett emberek – vagyis az Y-generáció tagjai – indítanak efféle vállalkozásokat. Ők azok, akik már a globális világban nevelkedtek, képességeiket és terveiket egy versenyorientált közegben kell kibontakoztatniuk, a határok eltűnésével pedig multikulturális munkakörnyezetben dolgoznak nap mint nap, amely inspirálja a tehetséget és fejleszti a kulturális adaptációs képességeket. Egyre több szakértő nyilatkozik úgy, hogy Budapest a régió startup-központjává (régiós hub) válhat, amely várhatóan növeli majd a város multikulturális jellegét, hiszen az igazán menő vállalkozások munkatársaikat a világ négy tájáról toborozzák.

Munkahelyeik, irodáik kialakítása, a munkakultúrájuk filozófiája Magyarországon is a nemzetközi trendeket követi. Nyitott irodák, közösségi helyiségek, rekreációs, szórakoztató eszközök, színes, izgalmas atmoszféra, rugalmas és mobilis munkaterek. Inspiráció, talentum, egyéniség és közösségi érzés. A hazai rohamléptékű növekedés tehát nem csak a bevételekből látszik, hanem nemzetközi mércével is nagyléptékű és innovatív irodaterek jönnek létre elsősorban Budapesten. Vagyis immár a startupokkal nem csak a mobilalkalmazások, internetes programok virtuális világában kerülhetünk kapcsolatba, hanem sikereik a fizikai valóságban is leképeződnek, mégpedig egy-egy különleges atmoszférájú cégközpont, iroda megalkotásával.

Lásd a LogMeIn, az NNG és a Distinction irodáiról szóló képes cikkeinket az irodablog.hu-n.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!
 

SOCIAL BOX