Visszaestek a beruházások a magyar gazdaságban

Valószínű, hogy az idei második negyedévben is elmaradt a tavalyitól a nemzetgazdasági beruházások volumene − vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. A Napi Gazdaság-konszenzus szerint 6 százalékos mínuszt közölhet majd a KSH pénteken. A prognoszták szerint ha nem így lenne, akkor a GDP-nek is nagyobb mértékben kellett volna nőnie a negyedévben. Az idei első negyedévben […]

Valószínű, hogy az idei második negyedévben is elmaradt a tavalyitól a nemzetgazdasági beruházások volumene − vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. A Napi Gazdaság-konszenzus szerint 6 százalékos mínuszt közölhet majd a KSH pénteken. A prognoszták szerint ha nem így lenne, akkor a GDP-nek is nagyobb mértékben kellett volna nőnie a negyedévben. Az idei első negyedévben a mínusz 8,7 százalék volt. Fordulat tehát a jegybanki hiteltámogatások ellenére sincs és a legtöbb elemző szerint belátható időn belül − a jelenlegi feltételek mellett − nem is lesz. Annyi pozitívum azért látszik, hogy a választások közeledtével felpörgő állami programoknak köszönhetően az egész éves változás talán a nullához közelít majd.

Nem számít fényes beruházási adatokra Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint valahol 5 és 10 százalék közötti lehetett a visszaesés mértéke a negyedévben. A nagyobb súlyú ágazatok mindegyike esett, némi érezhető növekedés talán az építőiparban lehetett, az uniós forrásoknak köszönhetően. Másutt, így a szakmai tudományos és műszaki területeken, valamint a mezőgazdaságban szintén nőhettek kissé a beruházások, de például a kereskedelemben és a gépjárműgyártásban − már csak a tavalyi magas bázis miatt is − visszaesést mérhetett a KSH. Igaz, ennek mértéke talán valamennyire lassult − tette hozzá Németh.

Szinte biztosan folytatódott viszont a beruházások zsugorodása a pénzügyi és az ingatlanszektorban. Túl sok pozitívum a finanszírozás oldaláról sem látszik az elemző szerint: új hitelkihelyezés nem történt és a készpénzforgalom is csökkent az időszakban, vagyis nem látszik, hogy ki és honnan finanszírozott volna nagyobb beruházásokat. A június 1-jétől indult jegybanki hitelprogram egyelőre nem sokat segíthetett a helyzeten, hiszen a második negyedévben legfeljebb pár 10 milliárd forint hitelt fordíthattak ebből beruházásokra a vállalatok, a többi lehívott pénz refinanszírozásra mehetett. Németh úgy tudja, hogy e források főleg a kereskedelemben, vendéglátásban és a szolgáltató szektorban csapódtak le. Később − akár új programmal, akár az augusztus végén záruló meghosszabbításával − segíthet még az MNB, ám ennek mértéke valószínűleg az összes beruházás töredékét éri csak el − véli az elemző.

A jegybanki hitelkonstrukció kisebb fordulatot a kkv-szektorban viszont előidézhet − állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. Olyan fajsúlyos területeken viszont, mint az energetika, a távközlés és a bankszektor, az ismert okok miatt továbbra sem ruháznak be a cégek. Suppan a második negyedévre csupán 4 százalékos visszaesést vár, míg az év egészében nulla közeli változást. Úgy látja, hogy azért borítékolható a beruházások csökkenése, mert a GDP-adatot a készletezés és a fogyasztás is felfelé nyomta, vagyis ha bővült volna a nemzetgazdasági beruházások volumene, sokkal érezhetőbb növekedés történt volna a második negyedévben.

A választásokhoz közeledve viszont egyre több állami beruházást − így kórház-felújításokat, vasúti és szennyvízfejlesztéseket − adnak majd át. Suppan szerint optimizmusra adhat okot az is, hogy a következő félévben javulhat a külső kereslet, ami fenntarthatja a feldolgozóipar beruházási dinamikáját, továbbá különböző kormányzati hangulatjavító intézkedések miatt a belső fogyasztás is magára találhat, vagyis lassan stabilizálódhat a hazai keresleti környezet is − ami szintén segíti a kkv-szektor aktivitását és hitelképességét.

Április−júniusban is a gépipar és a feldolgozóipar járulhatott hozzá a beruházásokhoz − az előbbinél fontos, hogy júniusban fejeződött be az Audi-központ teljes fejlesztése. De az például, hogy mi történik az építési beruházásoknál, szinte megbecsülhetetlen − mondta a Takarékbank közgazdásza. Az építőiparban ugyanis rendre 10 százalékos növekedést mérnek, miközben az építési szegmens továbbra is esik.

SOCIAL BOX