Itt az újabb világtrend! Idegenek lakásaiban dolgozhatunk

A közösségi és a szolgáltatok munkahelyek, illetve az otthoni irodák terjedésével egy időben újabb konkurencia jelent meg a piacon, amely valójában egy igazi öszvér, hiszen a közösségi iroda lovát háziasították az otthoniroda szamarával. Így lőn az irodakultúra újabb evolúciós terméke, a hoffice. Újabb fogas kérdés a magyar nyelvűek számára, hogy ezt hogyan fordítsuk le magyarra. […]

A közösségi és a szolgáltatok munkahelyek, illetve az otthoni irodák terjedésével egy időben újabb konkurencia jelent meg a piacon, amely valójában egy igazi öszvér, hiszen a közösségi iroda lovát háziasították az otthoniroda szamarával. Így lőn az irodakultúra újabb evolúciós terméke, a hoffice. Újabb fogas kérdés a magyar nyelvűek számára, hogy ezt hogyan fordítsuk le magyarra. Van egy sejtelmünk: sehogy.

A lényeg az, hogy a munkaerőpiacon, illetve a munkakultúrák világában folyton rések támadnak, vagyis vannak olyan szabadúszók, egyéni vállalkozók, tanácsadók, ügynökök, startupok, akik otthon dolgoznak, mégsem szeretik a magányt, sőt, egyesek elúsznak a munkájukkal, ha nincs inspiratív környezet körülöttük, ellenben a kávéházak személytelenségét már ki nem állhatják. Egy Christofer Gradin Franzen nevezetű svéd pszichológus kitalálta hát, hogy mi lenne, ha egymás lakását azért keresnék fel az emberek, hogy bulizás helyett dolgozzanak. Már unta, hogy kávézóban nyomja az ipart, ezért megkérdezte Gosta Tingstrom üzleti tanácsadó cimboráját, akinek szintén sohasem volt szabályos irodája, hogy mi lenne, ha kényelmes kanapén ücsörögve folytatnák a munkát.

A Hoffice így alakult meg Svédországban, ahol a rendszerhez csatlakozók ingyen ajánlják fel lakásaikat másoknak. Nagyjából 10 fős csoportokról beszélhetünk, akik többnyire 9 és 17 óra között vehetik igénybe a regisztrált otthonokat, ahol a 45 perces aktív időszakokat 15 perces szünetek követik, amelyek során igazi közösség is formálódhat. A hoffice.nu oldal szerint a hálózat világszerte terjeszkedik, Skandinávia mellett már Németországban, Angliában és Franciaországban is működik a rendszer, sőt, Törökországban, Ausztriában és Magyarországon is létezik már ilyen csoport. De az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és több ázsiai lokációban is terjed a szisztéma.

A hazai csoport a Facebook tanulsága szerint már mintegy 50 főt számlál, és a működésüket is pontosan leírják. „A közösség tagjai lakásokban hoznak létre ideiglenes és ingyenes coworking tereket. Maximum 10-12 ember összegyűlik a házigazda lakásban, ahol a gyors wifi és a telefonálásra alkalmas helyiség alap. A csoporttagok 45 perces turnusokban dolgoznak. Ezt 10 perc szünet követi, amikor megbeszélik, hogy ki mit fog elvégezni a következő háromnegyed órában. Ezek a vállalások is segítik, hogy tényleg hatékonyan teljen a nap. A „szolgáltatás” ingyenes, de a házigazda költségeibe be lehet szállni. Az igazi értéket a kialakuló kapcsolati háló és egymás szakmai segítése jelenti.”

A Hoffice módszer szerint tehát munkaközösségek alakulnak, amelyeknél két fő szerep adódik: a házigazda és a facilitátor, vagyis aki az egész folyamatot koordinálja, irányítja, kvázi működteti az adott csoportot. Azonban azok, akik rendelkeznek megfelelő méretű lakással, hogy egy csoportot befogadjanak, nem biztos, hogy alkalmasak facilitátor szerepre is, vagyis a kettő nem minden esetben egy és ugyanaz. Sőt, az is lehetséges, hogy van egy nagy kéglim, de nem vagyok jó házigazda, egyszerűen a személyiségem nem predesztinál erre a szerepre, ezért mást kérek fel a feladatra.

Szóval ha egy Hoffice napot akarunk szervezni a lakásunkban, akkor a Facebook-csoporthoz csatlakozva meghirdetünk egy eseményt, leírjuk, hogy hánytól hányig fogadjuk a sorstársakat, sőt, közölhetjük, hogy főzünk-e, mit készítünk, mit hozhatnak etcetera etcetera. Persze előkészítjük a lakásunkat, az asztalokat letöröljük, kijelöljük azokat a tereket, ahol lehet telefonálni, a konnektorokat „szárazon” tartjuk, hogy csatlakozhassanak a kollégák a laptopjaikkal, és manapság már elengedhetetlen a wifi-hálózat is.

A facilitátor pedig kézben tartja a napirendet, ellenőrzi, hogy a helyszín tényleg alkalmas-e a munkavégzésre, és irányítja a munkafolyamatokat, vagyis a 45 percek és a szünetek harmonikus egymásutánját koordinálja. Hiszen a 15 perces szünetek sem simán csak nikotin- vagy koffeinmérgezéssel telnek, hanem játékos, közösségépítő feladatokat is kitalálhatnak, lehet dobolni, táncolni, meditálni vagy bármit. Mindenesetre jó bulinak tűnik az egész, így még az előttünk tornyosuló munkát is vidámabban abszolválhatjuk.

SOCIAL BOX