Feltámadnak az ingatlanalapok?

Az ingatlanpiacon is érzik a gazdasági fellendülés hatását. Egyre több a bérlő, nőnek a bérleti díjak, az irodák, kereskedelmi és logisztikai ingatlanok így jóval magasabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az állampapírok. Lassan visszanyerik válság előtti méretüket a hazai ingatlanalapok. A főleg lakossági befektetők körében népszerű konstrukciókban már csaknem 480 milliárd forint van. A kisbefektetők közül néhány […]

Az ingatlanpiacon is érzik a gazdasági fellendülés hatását. Egyre több a bérlő, nőnek a bérleti díjak, az irodák, kereskedelmi és logisztikai ingatlanok így jóval magasabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az állampapírok. Lassan visszanyerik válság előtti méretüket a hazai ingatlanalapok. A főleg lakossági befektetők körében népszerű konstrukciókban már csaknem 480 milliárd forint van. A kisbefektetők közül néhány éve ugyan többen is megégették magukat egyik-másik konstrukcióval, amikor 2008 őszén felfüggesztették az ingatlanalapokat, azóta viszont rendeződött a helyzet. A szakemberek pedig, köztük Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő igazgatóságának elnöke is úgy vélik, hogy a következő időszakban ismét vonzóbefektetés lehet ez a termék. Ugyan az ingatlanalapok likvid része most mindössze 1-2 százalékos hozamot ad, az ingatlan-portfólió azonban már 7-8 százalék hozamot biztosít euróban.

Vannak ingatlan-alapkezelők, amelyek emiatt az ingatlanok arányának növelésére összpontosítanak, a legnagyobb piaci szereplő, az Erste viszont – amelynek ingatlanalapja a 2008-2009-es válságban is stabil maradt – most is óvatos, 50 százalékos ingatlanhányadra törekszik az alapjaiban. Ezzel a stratégiával forint alapon az elmúlt egy évben 3,11, euró alapon 2 százalékos hozamot értek el. A jövő azonban ennél biztatóbb is lehet. Amennyiben a gazdasági mutatók tovább javulnak Magyarországon, ha felminősítés jön, az a hozamok csökkenését és az árak emelkedését hozhatja az ingatlanpiacon. Az egyetlen probléma – teszi hozzá Pázmány -, hogy Magyarországon jelenleg nagyon nehéz jó minőségű, A kategóriás irodákat találni. A válság óta ugyanis alig épültek ilyenek, így nem egyszerű feladat feltölteni a portfóliókat.

A másik nagy piaci szereplő, az OTP Ingatlan Alapkezelő a magasabb ingatlanarányban hisz. Az OTP Ingatlanalapban jelenleg 75 százalék az ingatlanok aránya, Tóth Balázs vezérigazgató szerint azonban akár 100-120 százalékig is el lehet menni, ami sokkal konzervatívabb, óvatosabb, mint a törvényi maximum. Az ingatlanalapok ugyanis, ha szükséges, hitelt is vehetnek fel a portfólió értékének 60 százalékáig, ami a megfelelő likviditás biztosításában is segít.

Az OTP Ingatlan alap kezelői jelenleg a portfólió megújításán dolgoznak, több átlag alatti hozamú ingatlant eladtak az elmúlt időszakban, ezek helyett nemrég megvásároltak egy kiskereskedelmi és egy logisztikai egységet. Folyamatosan keresik az új akvizíciós lehetőségeket is, több ingatlan vételéről tárgyalnak. A meglévő ingatlanokon Tóth Balázs szerint 6-7 százalékos hozam érhető el, a jövő pedig biztató, mivel a bérlői megkeresések szaporodnak, a bérleti díjak pedig emelkednek, a stabil bérlőkkel rendelkező ingatlanok felértékelődnek, így a hozam növekedése várható.

Vannak olyan ingatlanalapok, amelyeknél még magasabb az ingatlanarány. A hat évvel ezelőtt zártvégűvé alakult, majd két éve már ismét nyílt végű Raiffeisen Ingatlanalapban például a mai napig 200 százalék fölött van az ingatlanok aránya, ezeken persze hitel van. A portfólió nem lehet rossz, hiszen a Raiffeisen ingatlanalapja az elmúlt évben 7 százalék fölötti hozamot ért el. A másik viszonylag nagy, hat évvel ezelőtt szintén zártvégűvé alakult, majd 2012 őszén újra nyílt végűvé vált ingatlanalap, az Európa nettó eszközértékének is 166 százaléka az ingatlan, és az alapot hitel terheli. Az Európa is jobban teljesít most már, mint a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok többsége, az elmúlt 12 hónapban a hozama meghaladta a 3,5 százalékot.

 

SOCIAL BOX