Milyen lesz a jövő irodája? Mi lesz a Z-generációval?

A közelmúlt

Kalmár Zoltán, az iroda.hu és Az Év Irodája verseny alapítója, az ingatlan.com üzletágvezetője vezette a jövő irodáiról szóló keresztasztal-beszélgetést, ahol az első kérdés a közelmúltra vonatkozott. Hogyan változott a munkakörnyezet az elmúlt 2-3 évben, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a munkahelyi kultúrában forradalmi változásokat tapasztalhatunk?

Kis Károly, a Blue Business Interior ügyvezető partnere úgy látja, hogy a folyamatos változások korát éljük, amely a gazdaság és társadalom egészére is kihat, a globalizáció mindennek az ösztönzője. Egyre gyorsabb minden, ezért kevesebb idő áll rendelkezésünkre, a technológia gőzerővel fejlődik, egyre több információt kapunk. Mindemellett, folytatta Kis Károly, új munkamódszerek honosodtak meg, egyszerre több tevékenységet folytatunk a munkahelyünkön, ide sorolható a tanulás, a szocializáció, az együttműködő projektmunka, a relaxálás satöbbi. Valamint új generációk léptek a munkaerőpiac színpadára, akik más igényekkel jelentkeztek.

Soltész Tiberius, a Kinnarps Hungary ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a vállalati értékek helyett/mellett előtérbe kerültek a személyre szabott megoldások az irodákban. Jelentős Zsuzsanna, a Skyscanner irodavezetője pedig úgy tapasztalja, hogy fontos lett a tér, ahol dolgoznak a munkatársak, hiszen ha reggel jó kedvvel érkeznek a dolgozók és a pozitív hangulatot sikerül megőrizni egész nap, akkor az fontos motiváló tényező a teljesítményre nézve. Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere szerint személyre szabott irodák jönnek létre, amelyek HR-központúak, vagyis a munkatársak előtérbe kerülnek, az irodakép is megváltozott az új technológiák miatt.

Jelen

Kalmár Zoltán a jelennel folytatta, hiszen következő kérdése arra irányult, hogy a megrendelők hány százaléka nyitott az új típusú megoldásokra, kreatív térszervezésre, kommunikációs megoldásokra, next office koncepcióra, bútorokra. Illetve meg lehet-e mondani, hogy ezek milyen típusú cégek, akár méretben, akár tevékenységüket tekintve, illetve van-e olyan cégtípus, aki kifejezetten nyitott ezekre?

Soltész Tiberius szerint a mai korban tudatformáló szereppel bírnak az ingatlanok, irodaházak, és az azokban található irodák, ugyanakkor úgy látja, hogy a változások a felsővezetőktől érkeznek, ők mernek igazán a nagy változások érdekében az új felé orientálódni, vagyis már stratégiai kérdés lett egy vállalat életében a munkahely. Érdekes módon a középvezetők sokkal inkább a saját helyzetükre koncentrálnak, így meglehetősen sokirányú mozgásokról beszélhetünk.

Massányi Tibor hozzátette, hogy egyre nagyobb lesz az Y-generáció szerepe a munkaerőpiacon, jelenleg már az összes dolgozó kb. harmada ebből a generációból kerül ki. A vállalat versenyképessége miatt ezért a vezetésnek követnie kell az új trendeket, hiszen meg kell tartaniuk a képzett és jól dolgozó alkalmazottakat. Ez annak fényében fontos momentum, hogy egyes SSC-vállalatoknál a fluktuáció hatalmas méreteket ölt. Massányi Tibor úgy látja, hogy nagyon gyorsan zajlanak a változások, hiszen még akár öt éve sem tapasztalta azt a fajta nyitottságot az új irodatrendek iránt, amit most érzékelhetünk. Ma már a munkavállaló, és nem a vállalat határozza meg a modern munkakultúra elterjedését.

Kis Károly szerint nem lehet cégeket vagy tevékenységköröket kiemelni, amelyekre inkább jellemzők a modern trendek meghonosítása, hiszen ez egy kötelező irányváltás minden vállalkozás számára, vagyis az iroda, mint fizikai tér ismét reneszánszát éli. Az új jelszó, hogy mindenki jöjjön vissza az irodába, hiszen ott zajlanak azok az innovatív folyamatok, amelyek versenyképessé teszik a cégeket a saját piacukon.

Jelentős Zsuzsanna hozzátette, hogy a Skyscannernél például az iroda kialakítását és működését nagyban befolyásolja: az átlagéletkor mindössze 27-28 év, vagyis a munkatársaknak igényük van az innovációra. De nem csak a technológia szempontjából, hanem a fizikai tér vonatkozásában is igénylik az új trendeket. Alapvetően úgy látja, hogy főként a technológiai cégek járnak elő az új térszervezési megoldásokkal.

Jövő

Kalmár Zoltán harmadik kérdése pedig a jövőre irányult, hiszen arról beszélt, hogy a közösségi, rekreációs terek jelenléte már szinte alap. Most a térszervezésben, a kommunikációs terekben látjuk a legnagyobb innovációt, ennek következtében a bútorpiacon is előtérbe kerültek a funkcionális kommunikációs helyiségek (pl. telefonszoba, álló, rapid tárgyaló, rugalmasan átalakítható konferencia helyiség, informális kommunikációs terek stb.). De mi lesz a következő hype, az irodabútor-gyártó cégek miben látják a jövő nagy üzletét?

Jelentős Zsuzsanna szerint jelenleg az egyterű irodamegoldások kerültek előtérbe, de már igény mutatkozik az elvonulós terek iránt, vagyis például a fókuszszoba vagy a telefonfülke egyre nagyobb szerepet kaphat. Itt jegyezte meg, hogy náluk az ún. zenszoba nagy népszerűségnek örvend. Massányi Tibor szerint a teljes függetlenség elérése a következő állomás, ahol a munkavállaló a cég identitásától függetlenül fog dolgozni, nem a céges imázs, hanem az emberi arculat lesz a fontos.

Kis Károly szerint az irodában egy komplex ökoszisztémát kell megvalósítani, vagyis minél változatosabb tereket kell alkotni, ahol a flexibilitás dominál, így többféle tevékenység végezhető egyszerre, valamint cél, hogy minél könnyebben átalakíthatók legyenek az egyes terek. A munkavállalók egy része extrovertált, míg másik részük introvertált, ezért mindkét típusnak megfelelő helyiségeket kell kreálni. A jövőben még, folytatta Kis Károly, a függőleges felületeknek is egyre nagyobb szerep juthat, különböző módszerekkel sajátos hangulatokat teremthetünk, hiszen ha odakint esik az eső, attól még odabent különböző effektekkel napsütéses hangulat teremthető. Vagyis a mikrokörnyezetek kiemeltebb szerephez juthatnak egy-egy munkahelyen.