Ilyenek lesznek a jövő városai!

1. Songdo, Dél-Korea A városról már a realista.hu is írt korábban, amely úgy aposztrofálja magát, mint a világ első okos városa. A vadonatúj település csak negyedórás autóútra található az Incheon Nemzetközi Repülőtértől, és várhatóan még ennek az évtizednek a végére megépül teljesen: 40 ezer lakóval, plusz 55 ezer dolgozóval kalkulálnak, akik naponta ingáznak. A város 40%-a […]

1. Songdo, Dél-Korea

A városról már a realista.hu is írt korábban, amely úgy aposztrofálja magát, mint a világ első okos városa. A vadonatúj település csak negyedórás autóútra található az Incheon Nemzetközi Repülőtértől, és várhatóan még ennek az évtizednek a végére megépül teljesen: 40 ezer lakóval, plusz 55 ezer dolgozóval kalkulálnak, akik naponta ingáznak. A város 40%-a zöld park, a Central Park 2009-ben nyitott meg mintegy 400 ezer m2-nyi területen, ahol múzeumok mellett vízitaxi szolgáltatás is működik, és van persze 15 mérföldnyi kerékpárút is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettséget igazolja, hogy a házak tucatjai rendelkeznek már LEED zöld minősítéssel.

Olyan hulladékhasznosítási szisztémát üzemeltek be, amely csöveken keresztül elszállítja az egyes lakásokból a szemetet a feldolgozó központokba, ahol automatikusan rendszerezik azokat az anyaguk szerint, majd jöhet az újrahasznosításuk. A jövőben a szemetet a megújuló energiákhoz szeretnék felhasználni. Az utcák alatt olyan szenzoros érzékelők működnek, amelyek figyelik a forgalom változásait, és a torlódások elkerülése érdekében beavatkoznak a rendszerbe. Az élet szinte minden területét digitalizálták, így a forgalom és a tömegközlekedés szabályozását végző érzékelőktől kezdve a Cisco személyes video szolgáltatásáig, amelyek összekötik a lakókat a vállalkozásokkal és a szolgáltatókkal, miközben a centralizált ellenőrző rendszer működteti a városi szolgáltatásokat, mint például a hulladékgyűjtés vagy az energiatermelés.

2. Malmö, Svédország

De nem csak új városok lehetnek okos települések, hiszen egyre több, nagy múltra visszatekintő város hasznosít új módszereket az energiahatékonyság növelése és az ökobarát infrastruktúra megteremtése érdekében. Malmö is nagy utat járt be, amely régebben Svédország egyik legszennyezettebb ipari központja volt atomerőművel. Az ezredfordulót követően az erőműveket bezárták, és a CO2-kibocsátást 2020-ra a tervek szerint nullára csökkentik, miközben 2030-ra már csak megújuló energiákat akarnak felhasználni. Az önkormányzati járművek pedig záros határidőn belül csak hidrogénnel, villannyal vagy biogázzal fognak üzemelni. Utóbbi alapanyaga pedig a kötelezően gyűjtött élelmiszerhulladék lesz.

A nyugati kikötőben már most csak fenntartható épületeket húznak fel, a Holnap Városa névre keresztelt fejlesztés keretében szélturbinát építenek egy elhagyott gyárterületen. Ugyanebben a kerületben víztároló rendszer keretében gyűjtik össze az esővizet, amelyeket fűtésre és hűtésre használnak fel télen, illetve nyáron. Egy másik kerületben pedig az építési szabályzatok alapján a falak és tetők egy részét növényzettel kell ellátni. A nyugati kikötőre úgy tekintenek a város vezetői, mint egy új zöld paradicsomra, ahol 10 ezer ember élhet, és ahová további 20 ezer fő járhat dolgozni.

3. New York, USA

Bár New Yorkról elsőre az jut az eszünkbe, hogy egymás-hegyén hátán találhatók a felhőkarcolók, hatalmas dugók nehezítik a mindennapokat, ahol rengeteg szemét keletkezik, a fejlesztők abban reménykednek, hogy ez az általános vélekedés az elkövetkezendő évtizedekben meg fog változni. Ennek érdekében új projekteket indítottak el, amelyek a kihasználatlan zónákban fenntartható közterületeket fognak létrehozni. Az egyik legismertebb projekt a Lowline, amely egy elhagyatott földalatti jármű terminált alakítana át közparkká. Egy óriási üvegburán keresztül hasznosítanák a nap energiáját, így a fákat és egyéb növényeket is el tudják majd látni kellő energiával. A terv 2018-2019-ben valósulhat meg, és remélhetőleg nagy hatást gyakorol a jövőben a tudományra, a technológiára és a dizájnra egyaránt.

De a Hudson és East River által közrezárt zónákban is számos izgalmas projekt van folyamatban. A Hudson mellett egy régi buszállomás, majd ideiglenes börtön helyén tervezik a mintegy 30 ezer négyzetméternyi bérbeadható területtel rendelkező, „Super Pier” névre hallgató kiskereskedelmi és irodakomplexum kialakítását a mólónál, amelyhez egy 3,5 angol holdnyi hatalmas parkot is építenének. Az East Riveren pedig egy Plus Pool névre keresztelt medencét alakítanak ki, amely kiszűri a szennyeződéseket a vízből, így a lakók biztonságosan úszhatnak majd a csatornában. A projekt jelenleg tesztfázisban van, de idén remélhetőleg már élesben is lehet majd úszkálni.

4. Masdar

Megszokhattuk már, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban mindig történik valami, ráadásul ezúttal nem Dubaj van soron, hanem Abu Dhabi, ahol Masdar City néven egy megújuló energiával működő, zéró CO2 kibocsátású vadonatúj várost építenek. A közel kétmérföldes városban csak elektromos autók közlekedhetnek, a gáz, az olaj és a szén helyett napelem farmokból nyerik majd a szükséges energiát. A remények szerint a város energiafogyasztása mindössze ötöde lesz a hasonló, hagyományosan működő városok energiafogyasztásának. 2025-re ígérik az átadást, amikor 40 ezer ember élhet ott, és naponta 50 ezer fő ingázhat a munkahelyére. Bár az elmúlt időkben arrafelé sok projekt zátonyra futott, sokan remélik, hogy sikerrel megvalósul a jövő városa. A Siemens a közelben nyitotta meg a közel-keleti központját, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) pedig segített megalapítani a Masdar Technológiai és Tudományos Intézetet 2009-ben.

SOCIAL BOX