Nőként az irodában: az egyenjogúság egyelőre csak törekvés

A női egyenjogúság úgy tűnik, hogy a munkahelyeken továbbra is csak egy szép álom marad. Míg rengeteg iroda kifejezetten a csábítja a női alkalmazottakat, addig a gyakorlatban sajnos igen nagy különbségek fedezhetők fel női és férfi beosztottak között. Még mindig sokkal kevesebb pénzt vihetnek haza a nők, mint férfi kollégáik: négyből egy munkavállaló – elsősorban […]

A női egyenjogúság úgy tűnik, hogy a munkahelyeken továbbra is csak egy szép álom marad. Míg rengeteg iroda kifejezetten a csábítja a női alkalmazottakat, addig a gyakorlatban sajnos igen nagy különbségek fedezhetők fel női és férfi beosztottak között. Még mindig sokkal kevesebb pénzt vihetnek haza a nők, mint férfi kollégáik: négyből egy munkavállaló – elsősorban a hölgyek – úgy látja, hogy még az azonos pozícióban lévő női és férfi kollégák bére sincs egyensúlyban. Ezt a Világgazdasági Fórum 2015 év végi adatai is igazolják, miszerint az Európai Unióban a nők jövedelme 16 százalékkal marad el a férfiakétól, míg Magyarországon ennél is nagyobb, 18,4 százalék a bérkülönbség. Ám a szembetűnő eltérések nem csak a fizetés terén mutatkoznak meg. Minden második magyar munkavállaló gondolja úgy, hogy jelentkezéskor vagy előléptetéskor is a férfiaknak kedveznek a munkaadók. Ez azt bizonyítja, hogy eléggé el vagyunk maradva a globális átlagtól, tízből hat nő érzi úgy, hogy hátránnyal indul a férfikollégákkal szemben.

A férfiaknak nem céljuk kitúrni a nőket, sőt, a munkavállalók 90 százaléka jobban szeret vegyes összetételű csapatban dolgozni, úgy gondolják, hogy sokkal jobb eredményeket is tudnak elérni így. A nők munkahelyi megbecsülésének problémája kapcsán az egyik ok az lehet, hogy a háztartás vezetése és a gyereknevelés a hagyományos felfogás szerint még mindig a nő dolga, így a karrierépítésnél ez is befolyásoló tényező. Ebből kifolyólag sokan vélekednek úgy, hogy a nők kevésbé terhelhetőek, s a klasszikus szerepek szerint a férfiak dolga, hogy irányítsanak. Vezetőként még több falba ütköznek a női munkavállalók, a nagy többség ugyanis szívesebben választ férfi vezetőt, mint nőneműt – érdekes, hogy a nők nagy része is így vélekedik, valahogy a női vezetőket ők is kevésbé fogadják el. Világszinten több a férfi főnök, mint a női, a legkevesebb női felettest Japánban, Görögországban és Hollandiában találjuk, és mindössze a svédeknél, norvégoknál és kanadaiaknál közel fele-fele az arány. És akkor még meg sem említettük, hogy a nőknek ott van a szülési szabadság, ami miatt még kevésbé tűnnek „jó választásnak”… Sajnálatosak a fenti adatok és felfogások, de remélhetőleg a modernizálódott nézetek miatt ezek a közeljövőben változni fognak.

A cikk a Randstad kutatásai alapján született meg

SOCIAL BOX