Deloitte: növekvő tranzakciók a közép-európai befektetői piacon

A Deloitte 2003 márciusa óta évente kétszer készíti el a felmérést a közép-európai országokban (Észtországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Moldovában, Bulgáriában, Macedóniában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban, valamint Albániában) tevékenykedő kockázati tőke befektetőkhöz eljuttatott kérdőívek útján. A nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint a júniusi Brexit-népszavazás némiképp negatív hatással volt az […]

A Deloitte 2003 márciusa óta évente kétszer készíti el a felmérést a közép-európai országokban (Észtországban, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Moldovában, Bulgáriában, Macedóniában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban, valamint Albániában) tevékenykedő kockázati tőke befektetőkhöz eljuttatott kérdőívek útján.

A nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint a júniusi Brexit-népszavazás némiképp negatív hatással volt az EU tőkepiacára és a közép-európai befektetők bizalmára, a bizalmi index az áprilisi 124 pont után szeptemberben 109 ponton állt. Az index azonban még így is jócskán felülmúlta az egy évvel korábban regisztrált 92 pontot. A Deloitte szerint egyelőre csak becsülni lehet, hogy milyen gazdasági folyamatokat indíthat el a szavazás. Azóta Nyugat-Európában, és főleg az Egyesült Királyságban lassult le a befektetői tevékenység. A régió rugalmasságát és kitartását mutatja, hogy a bizalmi index nem esett drasztikusabban.

Jelenleg csupán a válaszadók 7 százaléka várja, hogy a nemzetközi kihatások a következő fél évben pozitív irányba változnak, míg tavasszal ez az arány 24 százalék volt. A helyzet további romlását a megkérdezettek mintegy egyharmada várja. A válaszadók csaknem kétharmada ennek megfelelően a régió gazdaságainak mielőbbi stabilizálását sürgetné.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a közleményben kiemeli: a befektetők a közép-európai gazdasági várakozások enyhe hanyatlása ellenére továbbra is nagyon jónak tartják a vállalatok hitelelérési lehetőségeit. A tavalyi 70 százalék után idén már 83 százalékuk nem vár változást a hitelekhez való hozzáférés terén, ami várhatóan serkenteni fogja az üzleti aktivitást.

A szakértő szerint ezt az is alátámasztja, hogy a következő fél évben már a megkérdezettek 20 százaléka várja a tranzakciók méretének növekedését, és a válaszadók 70 százaléka kíván új ügyletekre koncentrálni. A szakértő szerint e két mutató kedvezőbb, mint volt 2004 és 2007 között, a befektetői kedv “aranykorában”. Közép-Európa a 2016 harmadik negyedévére becsült 2,9 százalékos növekedéssel továbbra is a kontinens legerősebb régiójának számít.

A válaszadók az új befektetési terepeket illetően – a bizonytalan gazdasági környezettel összhangban – inkább “biztosra mennek”, és a piacvezetőket célozzák meg (a tavalyi 51 százalékkal szemben idén már a megkérdezettek 67 százaléka). A feltörekvő középvállalatok iránti érdeklődés csaknem a felére, 43-ról 20 százalékra esett vissza, ezzel egy időben vonzóbbá váltak a startupok.

A startupok most minden korábbinál magasabb arányban jelennek meg, immár a válaszadók 13 százaléka tekinti őket a leginkább versenyképes szegmensnek. A felmérés első tíz évében alig kerültek a képbe, de a számos sikertörténet a vállalkozókat és befektetőket is egyaránt arra ösztönözte, hogy a piacnak erre az igen fontos szegmensére is felfigyeljenek.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.