Magyarország a globális szolgáltató központok paradicsoma

Előnyök Már szinte a csapból is az folyik, hogy az Y-generáció a munkaerőpiacon egyre jelentősebb szerepet kap, ráadásul a nemzetközi szolgáltató központok munkaszervezetei is tipikus Y-generációs munkahelyek. Az angolul shared service centereknek (SSC) nevezett központok valójában egy olyan osztott szolgáltatási modellt jelentenek, amikor egy vállalat egy olyan belső központot hoz létre valamelyik nagyvárosban, amely szolgáltatási […]

Előnyök

Már szinte a csapból is az folyik, hogy az Y-generáció a munkaerőpiacon egyre jelentősebb szerepet kap, ráadásul a nemzetközi szolgáltató központok munkaszervezetei is tipikus Y-generációs munkahelyek. Az angolul shared service centereknek (SSC) nevezett központok valójában egy olyan osztott szolgáltatási modellt jelentenek, amikor egy vállalat egy olyan belső központot hoz létre valamelyik nagyvárosban, amely szolgáltatási tevékenységeket végez elsősorban – de sokszor nem kizárólag – a saját szervezeti egységei számára.

Az elmúlt tíz évben az SSC-k egyre nagyobb számban érkeznek a közép-európai régióba: a lengyel nagyvárosok mellett Budapest és a magyar egyetemvárosok is népszerű célpontok. A legjellemzőbb érvek hazánk mellett a képzett és nyelveket beszélő munkaerő; a fejlett infrastruktúra, szolgáltatási paletta és igényes budapesti irodaállomány; valamint a kvalifikált munkatársak Nyugat-Európánál alacsonyabb bérszintje. Emellett az irodaköltségek is jóval alacsonyabbak, mint a nyugat-európai városokban, ugyanis nagyjából egy munkaállomás költsége átlagosan háromszor annyiba kerül Nyugaton, mint Budapesten.

Ingatlanpiac

Az SSC-k természetesen jótékony hatást gyakorolnak a kereskedelmi ingatlanpiacra is, hiszen nagy alapterületű, modern, környezettudatos irodaterületeket bérelnek, ahol sok esetben több száz ember is dolgozik. Egyrészt tehát nagy motivációt jelent a fejlesztési piac számára, másrészt az új irodaház-építkezések során a jelentős érdeklődés már meggyőzheti a bankokat is, hogy érdemes finanszírozni egy-egy beruházást, harmadrészt pedig hosszú távon nagy alapterületet bérelnek, ami a tulajdonosok számára megalapozzák egy irodaház rentábilis működését.

Mindemellett járulékos hatásként a lakáspiacra is hatnak, hiszen az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkező munkatársak igényes lakásokat bérelnek, vagy vásárolnak, így például a XIII. kerület újépítésű vagy újszerű lakáspiacának felfutásához is részben hozzájárultak a Váci úton dolgozó irodisták. Nem utolsó sorban pedig a környező szolgáltatásokra is jó hatást gyakorolnak, újabb és igényes kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe, gondoljunk csak arra, hogy a Váci úti irodafolyosó jelentős mértékben hozzájárul a Duna Plaza eredményes működéséhez és sikeres újrapozícionálásához.

Evolúció az SSC-szektorban

A szolgáltató központok világában is egyfajta evolúciós tendencia figyelhető meg, vagyis egyes munkahelyeken már összetettebb munkafolyamatokat és tevékenységeket látnak el. Az utóbbi néhány évben a hazai szolgáltató központokban is pozitív változásként látható a komplexebb, magasabb képzettséget és tapasztalatot igénylő tevékenységek felé történő elmozdulás, szemben a korábban jellemző ún. tranzakciós tevékenységekkel, amely végső soron az adott városban működő központ presztízsét növeli annak minden a munkavállalóra vonatkozó előnyével együtt. Az úgynevezett első generációs, döntően egy-egy funkciót ellátó központok aránya fokozatosan csökken, míg a többfunkciós második generációsoké egyre jobban növekszik. A magasabb hozzáadott értékű munkát végző központok sok esetben az SSC helyett inkább a BSC (business support center) vagy üzleti támogató szolgáltató központ kifejezésekkel határozzák meg önmagukat.

Az SSC-k a legkülönbözőbb tevékenységekkel foglalkoznak nálunk is, legyen az IT támogatás, pénzügyi-és számviteli tevékenység, HR tevékenység, telefonos tanácsadás vagy egyebek. De már a „center of excellence” típusú központok is megjelentek, amelyek komplexebb, magasabb értéket közvetítő szolgáltatásokat és folyamatokat végeznek, így a szektorban jelentkező magasabb fluktuációt is csökkenteni lehet amellett, hogy az irodáik a legújabb trendeket, dizájnelemeket jelenítik meg. Ma már ezek a központok igazi karrier-lehetőségeket kínálnak a felsőfokú végzettségű alkalmazottak számára.

Gőzerővel fejlődnek

Budapesten először 1991-ben jelentek meg a szektor első képviselői (HP, Procter Gamble), azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül az ágazat, a 2000-es években például markánsan nőtt az SSC-k hazai jelenléte, csak 2006–2007-ben 26 központ nyílt meg Magyarországon. Azóta is egyenletes számban érkeznek új szereplők hazánkba, jelenleg közel 90 vállalat több mint 100 szolgáltató központtal rendelkezik 40 ezer munkavállalót foglalkoztatva a HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency) adatai szerint. Csak 2015-ben 10%-kal nőtt a szektorban dolgozók száma.

A HIPA által kezelt beruházási projektekben is megmutatkoznak az eredmények: 2015-ben 67 pozitív befektetési döntés közül 12 az SSC szektorból került ki, ezzel az ágazat a második helyen végzett az autóipar után. Az újonnan létrehozott munkahelyek számát tekintve az SSC-szektor 17 százalékos részaránnyal, több mint 2200 új munkahellyel szintén a 2. helyet foglalta el tavaly. A pozitív tendenciát jelzi, hogy 2014-ben is jó eredmények születtek, hiszen a 60 befektetési projekt közül 11 a szolgáltatóiparhoz kapcsolódott, amely több mint 3000 új munkahelyet generált.

Sok esetben egy globális cég Budapesten és egy vidéki helyszínen is nyit irodát, ami a magyar munkaerőpiac erejét és elismertségét is jelenti. Így az 1990-es években úttörőként megjelenő IBM az első, székesfehérvári iroda után 2004-ben Budapesten is kialakított egy irodát, a British Telecom 2004-ben a fővárosban, majd 2007-ben Debrecenben telepedett le, míg az IT Services Hungary 2006-ban Budapesten, 2007-ben Debrecenben, 2012-ben Pécsett nyitott új központot, az Unisys pedig Budapest (2006) után 2012-ben Pécsett bővítette tevékenységét.

Vidéken is jól megy

Már nem csak Budapesten, hanem a nagyobb vidéki városainkban is működik néhány globális szolgáltató központ, így olyan városok lehetnek a nyerők, mint Debrecen, Szeged vagy éppen Pécs. A HOA (Hungarian Service and Outsourcing Association) SSC Benchmark 2015-ös felmérésében 29 hazai SSC vett részt, amelyek 76%-a a fővárosban dolgozik, de negyedük már vidéken működik. A HIPA adatai szerint a főváros mellett a legnépszerűbb települések: Pécs, Székesfehérvár, Szeged, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza.

Jól látható, hogy a vidéki helyszínek esetében a legfontosabb: rendelkezzenek nagy egyetemekkel, ahonnan tömegével kerülnek ki képzett, nyelveket beszélő fiatalok, akik kellő számú munkaerőt jelentenek az SSC-k számára. Ez az adott városoknak is kedvező, hiszen így meg tudják tartani a fiatalokat, akikre alapozva növekszik a helyi vásárlóerő, valamint pezsgő és sokszínű kulturális élet alakulhat ki, vagyis a városi közösség virágzik, és egészséges jövőkép formálódik.

A vidéki helyszínekkel kapcsolatban kulcsmomentum a megfelelő irodaépületek megtalálása. Az irodapiac meglehetősen egyoldalú Magyarországon, hiszen szinte csak Budapesten épülnek irodaházak, illetve a magyar fővárosban sem fejlesztettek jó néhány évig a válságnak köszönhetően. Magyarországon a többi városban az egyetemi jelenlét következtében lehet annyi potenciális munkavállaló, akikből fel lehet tölteni egy új SSC dolgozói létszámát, hiszen az adott város lélekszámához viszonyítva sokkal nagyobb az egyetemi hallgatók aránya, mint normál esetben.

A hosszú távú gondolkodás elősegítheti, ha egy SSC zöldmezős beruházásban valósul meg a vidéki helyszíneken, de fontos, hogy állami és/vagy önkormányzati kedvezmények társuljanak a beruházáshoz, valamint ugye erős marketinggel a vidéki lokációkat fel kell helyezni a nemzetközi térképre. A szolgáltató központok kialakítását segítő programokat is indítottak a nagy vidéki egyetemvárosok.

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

SOCIAL BOX