Égig ér a fluktuáció az Óperenciás tengeren innen

Szektoronként erős szórás tapasztalható azonban és a munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat – derül ki a HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatásából, ami 81 közepes és nagyvállalat 3 éves fluktuációs adatait és fluktuációkezelési gyakorlatát vette górcső alá.

A vizsgált cégek több mint 85 ezer főt foglalkoztatnak. A felmérés célja, hogy viszonyítási alapot szolgáltasson a cégek fluktuációs adatainak összevetéséhez. „Erre eddig nem volt mód, mert nem egységes a cégek számítási gyakorlata, tehát az adatok nem összehasonlíthatók”– mondta Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatás vezetője.

Ami biztos: a fluktuáció egyre nő

A vizsgált vállalatok körében 36% volt az átlag 2018-ban. A legmagasabb, 37% Nyugat-Magyarországon, míg Közép-Magyarországon 35%, Kelet-Magyarországon pedig 32%.

Jelentős az eltérés ágazatok szerint is. A legmagasabb a feldolgozóipar fluktuációja, 41%, míg ennél lényegesen alacsonyabb, 28% a szolgáltatások területén, 20% pedig a kereskedelemben. A fizikai dolgozók körében 48%, a szellemi dolgozóknál pedig 14%. 

Brutális értékek a kölcsönzött állományban

A vizsgált cégek mintegy fele alkalmaz kölcsönzött munkaerőt, melynek fluktuációja kiugróan magas, 173% volt 2018-ban, ami kihat a saját állományra is. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében a saját állomány fluktuációja 31%, míg ahol nincs kölcsönzés, ott 23%.

Csikós-Nagy Katalin elmondása szerint „A probléma egyre kritikusabb. Az optimális szintje átlagosan 7–11% között van. 12% felett már komoly veszteségeket okoz, 30% felett pedig azonnali beavatkozásra lenne szükség”.

Gyorsuló fluktuációs spirál

Évről évre nő a fluktuáció szintje. 2016-ban 31% volt, 2019-re pedig 41%-ot várnak a megkérdezett vállalkozások. Az évek során kevesen reagáltak jól a munkaerőhiány kihívásaira. A késlekedő vagy rossz reakciók miatt a legtöbben tovább görgették a problémát és fluktuációs spirálba kerültek.

A munkaerőhiány többletmunkához vezetett, ami túlterheltséget és feszültségeket okozott, ez pedig újabb felmondásokat eredményezett, tovább gerjesztve a problémát. A vezetők frusztráltak, hogy nem teljesül a termelési darabszám, így az árbevétel sem.

Ha érdekel, hogy mikor mondanak fel a legtöbben, mik a valós okok és tényleg irreálisak-e manapság a munkavállalók igényei, akkor ne maradj le december 3-án a cikk folytatásáról sem!