Mit csináljunk, ha a távmunkában ránk tör a kabinláz?

A kabinláz meglehetősen talányos elnevezés, egyes magyarázatok szerint egy olyan Észak-Amerikában élt ember volt az első beteg, aki anno egy kis fakabinban vészelte át a téli hideget. A hatalmas hó elvágta a külvilágtól, ami miatt egyfajta klausztrofóbia hatalmasodott el rajta. Hivatalos meghatározás nincs a mentális betegségre, nagyjából az a lényege, hogy ha nem tudunk kimozdulni, […]

A kabinláz meglehetősen talányos elnevezés, egyes magyarázatok szerint egy olyan Észak-Amerikában élt ember volt az első beteg, aki anno egy kis fakabinban vészelte át a téli hideget. A hatalmas hó elvágta a külvilágtól, ami miatt egyfajta klausztrofóbia hatalmasodott el rajta.

Hivatalos meghatározás nincs a mentális betegségre, nagyjából az a lényege, hogy ha nem tudunk kimozdulni, akkor erőt vehet rajtunk a szorongás, a depresszió és más negatív érzelmek, mint például ingerlékenység, unalom, reménytelenség, nyilatkozta a minap Vaile Wright pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság klinikai kutatás-igazgatója a CNN-nek.

Most a járvány miatt számos mozgást korlátozó intézkedést hoztak, amelyek emberek millióit tartják otthon a négy fal között. Bár eltérő a tűrőképességünk, az emberek túlnyomó többsége nem szereti a bezártságot. Vagyis a karantén olyan mentális megterhelést is okozhat számunkra, amelyet valahogy kezelnünk kell.

A kabinláz megjelenése függ az alapvető személyiségünktől is, hiszen aki introvertált, annak ez a bezártság állapot nem okoz különösebb nehézséget, de aki extrovertált, annak nagyobb probléma lehet, ha korlátozva van a mozgásában.

A koronavírus-járvány nyomán meghozott intézkedések most az alapvető mozgásigényünket redukálják, ezért célszerű a megszokott napirendünket továbbra is tartani, mintha mi sem történt volna, hogy ne uralkodjon el rajtunk a kabinláz.

Ajánlatos a megszokott időben való felkelés és az étkezések megtartása, sőt, nem árt a lakásban váltogatni az egyes helyiségeket, legyünk a szobában, a konyhában, a nappaliban, hogy kissé változatosabb legyen a beltéri tartózkodásunk. Ha a korlátozások lehetővé teszik, akkor sétálgassunk is rendszeresen a lakóhelyünk környékén. Eljött az ideje a mulasztásaink bepótlásának is, vagyis a régen eltervezett könyvet olvassuk ki, vagy nézzük meg azt a filmet, amit már korábban betáraztunk magunknak.

Fontos a társadalmi érintkezés megőrzése, a közösségi médiumokban való jelenlét. A virtualitás előtérbe került, számos eszközön tarthatjuk a kapcsolatot a családunkkal, a barátainkkal és a munkatársainkkal.

Az is lényeges szempont, hogy az egy háztartásban élők, a családtagjaink különbözőképpen viselik a karantént, ezért át kell segítenünk egymást a nehezebb pillanatokon. Törekedjünk arra, hogy otthon az együttlét és az egyedüllét helyes arányait megőrizzük, vagyis ne legyünk magányosak, de ne is legyen feszültség a családtagok között.

SOCIAL BOX