Most akkor mégéri a home office vagy nem?

Az otthoni munkavégzés iránti munkavállalói igény továbbra is erős, miközben egyre több cég tér vissza a személyes jelenléthez, ami komoly feszültségeket okoz a toborzásban. A WHC szerint azok a vállalatok lesznek versenyképesek, amelyek képesek rugalmas, egyénre szabott munkavégzési modelleket kínálni.

A home office nemcsak egy átmeneti megoldás volt a pandémia idején, hanem sokak számára mára a munkavégzés alapelvárásává vált. Ugyanakkor, ahogy a WHC Csoport jelentéséből kiderül, a munkáltatók egyre gyakrabban térnek vissza az irodai munkavégzéshez – ez pedig komoly kihívások elé állítja a toborzási folyamatokat és a munkaadói márkaépítést is.

Bár az IT- és back office szektorban a heti többnapos home office továbbra is elterjedt gyakorlat, a termelő és gyártó szektorban ez jóformán szóba sem jöhet. A WHC tapasztalatai szerint a szellemi munkát végző jelöltek többsége ma már alapelvárásként tekint a hibrid munkavégzésre – legalább heti egy-két nap távmunkára –, ami sok esetben ütközik a vezetői elvárásokkal. Ez különösen nehézzé válik, ha a jelöltek életvitelüket már a távoli munkára építették fel: számukra az irodai visszarendelés nemcsak kényelmetlenséget, hanem karrierdöntést is jelenthet.

Kép: Pexels

A távmunkával kapcsolatos rugalmasság tehát ma már nem csupán „nice to have” – hanem kulcsfontosságú tényező a munkavállalók lojalitásának megőrzésében és a tehetségek bevonzásában. A WHC szakértője, Horváth Ágnes szerint azok a cégek lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek nem merev szabályokhoz ragaszkodnak, hanem képesek az egyéni igényekhez igazított, rugalmas megoldásokat kínálni. Mindez nemcsak a hatékonyságot, hanem a munkáltatói márka vonzerejét is növelheti – és ebben rejlik a home office valódi értéke.