Így zajlik egy munkanap az édes otthonban!

A KSH adatai adatai szerint, 2018 I. negyedévében 96 000 munkavállaló dolgozott home office keretében. A koronavírusnak 2020 márciusára sikerült ezt a számot megsokszoroznia. Az elmúlt hetekben a cégek versenyt futva az idővel alakították át IT rendszerüket, lehetővé téve az otthonról történő tömeges bejelentkezést és küldték haza munkavállalóikat távoli munkavégzésre. A technikai feltételek megléte ellenére azonban már […]

A KSH adatai adatai szerint, 2018 I. negyedévében 96 000 munkavállaló dolgozott home office keretében. A koronavírusnak 2020 márciusára sikerült ezt a számot megsokszoroznia. Az elmúlt hetekben a cégek versenyt futva az idővel alakították át IT rendszerüket, lehetővé téve az otthonról történő tömeges bejelentkezést és küldték haza munkavállalóikat távoli munkavégzésre. A technikai feltételek megléte ellenére azonban már néhány hét eltelte után érezhető az iroda, az irodai infrastruktúra hiánya.

Két hete tart a koronavírus krízis okozta kényszer home office. Itthon az egész család. Az étkező asztal konnektorhoz legközelebb eső részén alakítottam ki az „irodám”, minden más szoba foglalt. A gyerekek online tanórán, a párom egész nap skype-on lóg, a sávszélesség szűkössége néha érezhető, ha elmegy a wifi, mindenki kiabál. Ez nem az elmélyült itthoni home office. Húszpercenként jön valaki és kinyitja a hűtőszekrényt. Próbálok koncentrálni, nem könnyű. Pedig mindig vágytam rá, hogy home office-ban dolgozhassak, legalább heti egyszer. Most megkaptam. Megkaptuk. Azt a home office-t, ami annyira elérhetetlen volt számomra, most kifejezetten rosszul élem meg.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a mostani, egy teljesen más helyzet. Benne van a levegőben a feszültség és bizonytalanság. Lassan már nemcsak az egészségünkért, hanem minden másért is aggódhatunk. Mindenesetre a kialakult helyzet jó alkalom arra, hogy újra átgondoljuk a home office előnyeit és hátrányait. Ha végre valahára véget ér a járvány és minden visszatér a régi kerékvágásba, vajon akkor is vágyom majd arra, hogy itthonról dolgozhassak?

Állandó jelleggel biztosan nem. Szeretem a munkahelyem és szeretem a kollégáimat is. Az irodában hallom, hogy mit beszélnek a többiek, hallom, hogy ki mivel foglalkozik, kérdezek tőlük, kérdeznek tőlem. Jelen vagyok.  A heti egy napot továbbra is ideálisnak tartanám, hiszen vannak olyan munkafolyamatok, amiket jobb úgy végezni, hogy teljesen egyedül vagyok, senki sem zavar, nem zökkent ki semmi. Ezenkívül nyerek egy plusz órát magamnak, amit az utazással töltenék. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, mindenki másképp tud hatékonyan dolgozni.

Egész biztos vannak olyan szektorok, ahol sokkal nagyobb a produktivitás otthonról. Igen ám, de mi van azokkal a nehezebben mérhető, de nagyon fontos tényezőkkel, mint a kooperációt igénylő innovatív ötletelés, vagy a nagyobb személyességet igénylő kreatív együtt gondolkodás? Az egy légtérben dolgozó munkavállalók esetében igazolhatóan gyorsabban születik megoldás egy-egy problémára, nem véletlenül sok élenjáró technológiai világcég kultúrájában limitálva van a home office, inkább az irodai tereket alakítják úgy ki, hogy a kooperációt, a kreativitást serkentsék. Ha valaki rendszeresen, a napok többségében otthonról dolgozik, előbb-utóbb kikerül a munkahelyi információ áradatából és nem fogja a csapat részének érezni magát.

Laszlo Bock, a Google korábbi HR vezetője szerint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése mindenki számára fontos. Jelenlegi cége, a Humu felmérései alapján az otthoni munkavégzés ideális időtartama heti egy és fél nap. Ennyi otthon töltött idő mellett a munkavállaló még megfelelő mennyiségben részt vesz az irodai kultúrában, ugyanakkor elég ideje van az elmélyült munkára is. Bock szerint nem azért kapnak a munkavállalók ingyen snacket a munkahelyen, hogy nehogy éhen haljanak délig, hanem azért, hogy több időt töltsenek együtt, mert ezekben a pillanatokban jöhetnek a nagy gondolatok, megoldások.

Felmérések szerint a digitálisan legaktívabb és agilisabb Y generáció számára is, a home office lehetősége mellett ugyanolyan fontos a munkahely, az iroda minősége, mind a társas kapcsolatok kialakítása, mind a munkát támogató irodai infrastruktúra miatt. Kiemelt szerepet tölt be számukra a munkahelyi intimitás és rugalmasság is, legyenek elszeparált részek, zugok, ahol akár egy magántelefont is el lehet intézni, lehessen jönni-menni a laptopokkal. Egy jó irodában a tevékenységtől függően különböző munkaterek állnak rendelkezésre.

Tehát a home office nem minden.  Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy legtöbben igenis szeretnénk bejárni egy irodába. Egy olyan irodába, ahol vannak közösségi terek. Szeretnénk társaságban lenni, közösen dolgozni, együtt gondolkodni. Egy közös kávé és a kollégák közötti beszélgetés nem feltétlen elvesztegetett idő, kifejezetten inspiráló is lehet. Társas lények vagyunk. Az irodában tudjuk a legjobban kibontakoztatni az olyan humán kvalitásainkat, mint az együttműködés képessége és az empátia. Ezek azok a tulajdonságok, melyek egyelőre nem automatizálhatók.

A munkaadók az otthoni munka lehetőségére egyrészt, mint munkaerő toborzó és megtartó eszközre másrészt mint költséghatékonysági intézkedésre gondolnak. Azonban mindkettőnek vannak korlátai. Bármennyire is elterjedtek az utóbbi években a rugalmas munkavállalás feltételei a munkaerőpiacon, nem gondolom, hogy a cégek a krízishelyzet után tömegesebb és nagyobb távmunka arányra térnének át a fentebb felsoroltak miatt. Sőt, szinte biztos, hogy a – remélhetőleg nem hónapokig tartó – kötelező otthonról történő munkavégzés után még inkább felértékelődik majd egy jó adottságú munkahelyi tér szerepe, vagyis irodára mindig szükség lesz. – zárta gondolatait Szőke Viktória, a Robertson Hungary tanácsadója.

Fotó: illusztráció – Photographee.eu – shutterstock.com

SOCIAL BOX