Magyarország a sor végén kullog: így teljesítünk a távmunkában

Miközben a világjárvány nyomán az otthoni munkavégzés a modern munkahelyek egyik alappillérévé vált, az Eurostat friss adatai szerint Magyarország továbbra sem találja a helyét az új munkakultúrában. Míg Nyugat- és Észak-Európa cégei szinte teljesen átálltak az online munkaszervezésre, hazánk a digitális munkavégzés szinte minden mutatójában sereghajtó.

Távmunka: a pandémia hozománya, ami maradni látszik

A 2024-es évben az EU-ban működő vállalkozások 53 százaléka tartott rendszeresen internetes távmegbeszéléseket – derül ki az Eurostat 2025 tavaszán publikált adatsorából. Ez a szám önmagában is erős, de ha hozzátesszük, hogy 2022-höz képest 2,9 százalékpontos növekedésről van szó, máris látszik: a COVID-19 idején kényszerből kialakult digitális munkamódszerek nem múltak el nyomtalanul.

A járvány sok szempontból új korszakot nyitott a munkaszervezésben. A távmunkát korábban fenntartásokkal kezelő cégek is megtapasztalták annak hatékonyságát – nem csak költségmegtakarítás, hanem munkavállalói elégedettség és toborzási előnyök szempontjából is.

Skandináv országok az élen, Magyarország hátul kullog

Az Eurostat kimutatása szerint a legnagyobb arányban Finnország (84,5 százalék), Svédország (79,1 százalék) és Dánia (78,5 százalék) vállalkozásai használták az online megbeszélések lehetőségét 2024-ben. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Bulgária (32,4 százalék), Magyarország (33,5 százalék) és Lettország (34,0 százalék) mutatta.

Hazánk tehát az utolsó előtti helyen áll, éppen csak megelőzve Bulgáriát – és több mint 50 százalékponttal maradva el a vezető finn vállalatoktól. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a digitalizáció a vállalkozások hosszú távú versenyképességének egyik kulcsa.

Kicsik, közepesek, nagyok – mekkora cégek kínálnak távoli hozzáférést?

Nem meglepő módon a távmunkát leginkább a nagyvállalatok integrálták működésükbe: a 250 vagy több főt foglalkoztató cégek 91,9 százaléka biztosított távoli hozzáférést mindhárom alapvető digitális erőforráshoz (e-mail, dokumentumok, üzleti alkalmazások). A középvállalkozásoknál ez az arány 78,2 százalék, míg a kisvállalkozások körében már csak 56 százalék.

Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozásoknál még mindig komoly akadályok állnak a távmunkára való átállás útjában – legyen szó technológiai eszközökről, munkaszervezési kultúráról vagy bizalomhiányról.

Miért baj, ha nem adunk teret a hibrid munkának?

Az International Workplace Group (IWG) kutatása szerint a munkavállalók fele ma már nem is pályázna olyan állásra, ahol nincs lehetőség legalább részben otthonról dolgozni. A rugalmas munkarend nemcsak kényelmi kérdés: egyre fontosabb szempont a tehetségek megtartásában és vonzásában is.

A magyar cégek konzervatív hozzáállása így nemcsak versenyképességi, hanem munkaerőpiaci hátrányt is jelenthet – különösen a fiatalabb, digitálisan kompetens generációk körében.

Digitális lemaradás – gazdasági következmények

A távmunka nem csupán egy HR-eszköz, hanem a vállalkozások alkalmazkodóképességének fokmérője is. Ahol ez a rugalmasság hiányzik, ott nagyobb eséllyel omlanak össze a régi struktúrák – különösen válsághelyzetekben.

Magyarországon a csődök száma az uniós átlag felett van, miközben az új cégek bejegyzése elmarad a várttól. Bár az okok sokrétűek, nem zárható ki, hogy a digitalizáció és a munkaszervezési rugalmasság hiánya is szerepet játszik ebben.

A gazdasági versenyképesség és a munkaerő megtartásának záloga ma már a rugalmas munkakultúra – és ez nem csak trend, hanem kőkemény realitás. Magyarországnak sürgősen lépnie kell, ha nem akar végleg lemaradni az új munkavégzési korszakban.