Ikonikus épületek Budapesten, amelyek sohasem épültek fel

Egyelőre a szabályozási tervek sem engedik meg, hogy Budapesten felhőkarcoló-negyedek épüljenek, és ezáltal olyan különleges üzletközpontok alakuljanak ki, mint például Párizsban, Londonban, New Yorkban vagy éppen Hongkongban. De emellett nyilvánvalóan nem csak a megosztott urbanisztikai szakemberek és a kissé konzervatív közízlés gátolja csupán a „wáó” épületek megjelenését Magyarországon, hanem az ingatlanpiacunk korlátoltsága és a tehetősebb rétegek hiánya is okozza, hogy nem épülnek igazi különlegességek.

Egy régebbi – Finta Sándor akkori budapesti főépítésszel készített – realista.hu-interjúból idézünk: „az ikonikus épületeknek elsősorban azokban a városokban van szerepük, ahol kevés a látnivaló, így például Bilbaóban a nagy semmiben épült egy kulturális épületegyüttes, a Guggenheim Múzeum, ami jelentős turisztikai vonzerőt generált. Budapest határozott identitással, hatalmas épített örökséggel, számos ikonikus épülettel rendelkezik, csak utóbbiak éppenséggel száz éve épültek. Emiatt itt sokkal kevésbé van szükség ún. landmark, szinte már önmagáért való l’art pour l’art épületekre, hiszen funkciójuk, fenntarthatóságuk sok esetben kétséges, üzemeltetésük az új technológiák alkalmazásának és a nagy belső tereknek köszönhetően rendszerint drága.” Azért nézzünk néhány grandiózus tervet, amelyek végül sohasem valósultak meg!

Csókolózó zsiráfok a Váci úton

2007-ben a világhírű New York-i Asymptote építésziroda egyik vezetője, Hani Rashid személyesen mutatta be a tervét a budapesti Váci út 190. számú telekre építendő irodaházra az összevont Fővárosi és Központi Tervtanács előtt. A tervet az az ORCO rendelte meg, amely később gondosan felújította a Párisi Nagyáruházat és a Váci1-t, majd eltűnt a porondról. Ezt a tervet később „csókolózó zsiráfoknak” is nevezték. Néhány adat: 45 000 m2 összterület, 55 m magas ikertorony, 4 földalatti parkolószint, a bejárati rész felett (30×30 m) speciális függesztett üvegtetőszerkezet.

Az épület két egymás felé kissé meghajló toronyból és a köztük elhelyezkedő üvegtetejű átriumból állt volna. A tervben a rombusz alaprajzú tornyok saját tengelyük körül megcsavarodtak, miközben sajátosan ívelő, hullámzó felületeket képeztek. Az átriumot szabadon használhatták volna a járókelők, azaz fedett utcaként a közeli Duna-part irányába vezetett volna. Hani Rashid kifejtette, hogy a tervezés során Budapest különös építéstörténeti jelenségeiben és a magyar szecesszió formavilágában talált inspirációt. Az épület formai megoldásai a közeli Dunára, illetve Pest és Buda kettősségére reflektálnak. A tervtanács továbbtervezésre alkalmasnak találta a tervet, amely azóta sem valósult meg.

Szervita téri óriásbuborék

A nemrég 65 éves korában meghalt Zaha Hadid brit sztárépítész Budapestre is tervezett egy épületet 2007-ben, még pedig a Szervita téri rossz állapotú kereskedelmi ingatlanok helyére. Megint csak az ORCO megrendelésére született meg a terv, hiszen az akkor a tulajdonukban lévő parkoló- és irodaház helyére egy hatalmas üvegbuborékot építettek volna Szervita Square Tower néven.

Illetve az eredeti tervek még a megengedett maximumnál kétszer magasabb irodaházról szóltak, amit az építési hatóság visszadobott. Ezt követően 2008-ban a második verzióban már ezzel a különleges üvegbuborék formával találkozhattunk, így a környező műemlék épületeket sem nyomta volna el az ikonikus ingatlan. A prémium kategóriás irodaház több mint 14 ezer négyzetméter kiadható területet kínált volna, amely kiegészült volna 4500 négyzetméternyi kereskedelmi és szolgáltató funkcióval. Azonban a gigantikus projektet elsodorta a válság.

Kormányzati negyed

A Kormányzati negyed megépítésével, ahol egyetlen helyszínre telepítették volna a minisztériumokat, olcsóbb és hatékonyabb lett volna az államigazgatás működése. A kormány nyílt nemzetközi pályázatot írt ki, miután 2006 végén eldöntötték, hogy a helyszín a Nyugati lesz. Előzetesen három lokációban gondolkodtak, hiszen a Nyugati mellett felmerült a Déli pályaudvar és a Lágymányosi híd környéki Duna-part is. 2007-ben a tervpályázaton Janesch Péter nyert a TEAM 0708 építészirodával és a japán Kengo Kuma által vezetett KKAA-val együtt. A projektet azonban már 2008-ban leállította a Kormány, hiszen kitört a válság, és mint annyi mást, ez a gigantikus tervet is elsöpörte az idő.

A projekt akkori értéken számolva 140 milliárd forintba került volna, amelyet a kormányzat a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezett volna. 2008-ban egyébként az európai Holcim Awards első díját is elnyerték a tervezők, ahol a fenntartható építészet legjobb projektjeit díjazták. Újdonság volt a projekt nagyságrendje, hiszen 11 minisztériumnak kellett épületet tervezni, ami végső soron egy egyszerű irodaház lett volna, de a megrendelők sokfélesége és az eltérő funkcióigények miatt mégis nagyon komplex tervezést igényelt.

Városháza Fórum

2008-ban „Budapest Szíve–Városháza Fórum” címmel tervpályázatot írt ki a Főpolgármesteri Hivatal a Városháza melletti terület hasznosítására. A Károly körúti bazársor helyén épülő modern városközpont egyesítette volna a kulturális, közösségi és önkormányzati funkciókat. A beruházás célja egyrészt a hivatal műemlék épületeinek felújítása, másrészt a 40 ezer négyzetméteres Városháza tömb beépítetlen részére új épületegyüttes elkészítése volt.

A pályázatot Erick van Egeraat nyerte el, aki többek között az ING székházat tervezte a Dózsa György úton. Elképzelése szerint a történelmi épületrészekhez nem nyúlt volna, csak az utólag betoldott középső épületelemet bontotta volna ki, ahová az új, könnyű oszlopokból álló új ingatlan került volna. A történelmi városképhez illeszkedő, de a főváros modern arculatát is meghatározó karakteres épületegyüttes Budapest megújulásának egyik jelképévé, a Városháza park helyén létrehozott nyitott fórum a város új főterévé válhatott volna.

Zeppelin ház

Csipak Péter, a Fashion Street fejlesztője számára a Forster & Partners brit építésziroda egy különleges kereskedelmi komplexumot tervezett az V. kerületbe Új Városközpont néven. A projekt három Bécsi úti épület lebontásával járt volna, ennek érdekében az ún. Fischer ház fővárosi védettségét 2010-ben a Fővárosi Közgyűlés megszüntette. A projekt ellen szót emelt az építészszakma itthon és külföldön egyaránt. 2011-ben a Budapest Világörökségéért Alapítvány bíróságon megtámadta az elvi építési engedélyeket, amelyeket a bíróság meg is semmisített. Talán ennek hatására Csipak Péter ingatlanfejlesztő cége, az Immobilia Real Estate Development visszavonta a üzlet-iroda-szálloda komplexumra beadott engedélyezési kérelmet.

Az Új Városközpontot azért nevezték el a szlengben Zeppelin-háznak, mert az üvegépület felső része egy szivar alakú léghajóra emlékeztetett. A mélygarázs fölött a földszinten üzletek lettek volna, de alapvetően felsőkategóriás és luxus márkákban gondolkodtak a belvárosi áruházban. Az emeleti szinteken irodaház működött volna, a léghajóra hasonlító tetőtérben pedig egy 120 szobás hotel kapott volna helyet, ahonnan a városra csodálatos körpanorámában gyönyörködhettek volna a látogatók. De még nem volt vége a különleges megoldásoknak! A házat zöld tetővel fedték volna be, amely egy 3000 négyzetméteres közpark lett volna, ahová a Budavári Siklóhoz hasonlatos járművel lehetett volna eljutni.