Retteg a londoni City. Lelépnek az angolok

A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt. A kormányfő közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz “a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha “kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján. Azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie.

A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet ő is a Konzervatív Párt és a kabinet tagja – a Brexit-kampány frontembere volt. A kilépéssel kapcsolatban Philip Hammond külügyminiszter kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára.

Hammond közölte: aggasztja az a lehetőség, hogy a brit befolyás most “hatalmas mértékben” csökken, és ennek nyomán az európai partnerországok elkötelezettsége meginog az orosz szankciók ügyében. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.

A népszavazás eredménye egyelőre azonban csak nyugtalanságot okozott, a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült, és jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Az értéktőzsdék világszerte jelentős mínuszba kerültek.

A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalás tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba “az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője viszont üdvözölte az eredményt, szerinte június 23-a “Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe”. A legjelentősebb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezére azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányok is felelősek a kilépésért. Jeremy Corbyn úgy vélekedett, sok helyen, különösen az ország szegényebb részein az embereknek “elegük van a megszorításokból, a gazdasági nehézségekből, és rendkívül dühösek, mert több kormányzat által is elárulva és partvonalra szorítva érzik magukat”. Nagy-Britannia kilépésének következményei lesznek a munkaerőpiacon, és a kormánynak tennie kell azért, hogy minimalizálja ezt a hatást.