London miatt nem lesz globális pénzügyi krízis

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics kedden ismertetett tanulmányában közölte, hogy felülvizsgált előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) jövőre mindössze 1,1 százalékkal növekszik. Ez éppen a fele annak az ütemnek, amelyet a ház a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-népszavazás előtt várt. Az Oxford Economics az euróövezetben 1,5 százalékos, Japánban 0,3 százalékos reálnövekedésre számít 2017-ben, egyaránt 0,2 százalékponttal lassabbra a korábbi előrejelzéseiben szereplő ütemeknél.

A ház várakozása szerint a legnagyobb gazdaságok közül egyedül azt Egyesült Államok nem fogja megérezni a Brexit-sokkot: az amerikai gazdaságban az Oxford Economics közgazdászai változatlanul 2,3 százalékos növekedést várnak 2017-ben. A ház emellett azzal is számol, hogy a Bank of England – a brit jegybank – júliusban vagy augusztusban egy lépésben 0,50 százalékponttal zéróra csökkenti, és egészen 2019 harmadik negyedévéig ezen a szinten tartja irányadó kamatát. Az Oxford Economics elemzőinek várakozása szerint a Bank of England addig nem kezd kamatemelésbe, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból.

A cég szerint a piacok túlreagálták a népszavazás eredményét azzal, hogy egyes befektetési eszközök árfolyama nagyobbat zuhant, mint a globális pénzügyi válságot elindító Lehman-sokk után. Az a tény, hogy az euróövezeti periféria szuverén kötvényhozamai és a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index néhány nap alatt visszatért a brit népszavazás előtti szintekre, arra vall, hogy nincs olyan rendszerszintű válság, amely puszta létében fenyegetné az Európai Uniót.

Más nagy londoni házak sem tartanak attól, hogy a brit népszavazás eredménye a Lehman-sokkhoz hasonló globális válságot okoz. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai azt emelték ki helyzetértékelésükben, hogy a Londoni Értéktőzsde legnagyobb tőkeértékű vállalati papírjai alkotta FTSE-100-as index a népszavazás utáni összeomlásszerű zuhanással mindössze az egy héttel korábbi erős fellendülést korrigálta, mivel a piac előzetesen azt árazta, hogy a brit választók a bennmaradásra voksolnak, és a referendum után ezt a várakozást árazta ki.

A ház szerint összességében és globális kitekintésben a brit EU-népszavazás után végbement részvényárfolyam-esések “triviálisnak” tekinthetők azokkal a zuhanásokkal összemérve, amelyek a Lehman-sokk utáni globális pénzügyi válság egész időszakában, vagy a 2011-2012-es euróövezeti válság alatt lezajlottak. A Capital Economics elemzői szerint mindezek alapján elhamarkodott következtetés lenne azzal számolni, hogy a globális piaci volatilitás az egész világgazdaság kisiklatásával fenyeget, vagy megakadályozná a Federal Reserve újabb idei kamatemelését. Azt sem zárják ki, hogy a Bank of England zéróra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 0,50 százalékos mélységi rekordról.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői is azzal számolnak, hogy a Bank of England augusztusban zéróra csökkenti alapkamatát. A ház várakozása szerint ugyanakkor a brit népszavazás után kialakult helyzetben a Fed 2017 júniusáig nem emeli tovább irányadó kamatát, sőt a TD Securities elemzői 30 százalékos esélyt látnak arra is, hogy az amerikai jegybank kamatot csökkent, ha a népszavazási eredményből adódó, lefelé ható kockázatok ténylegesen érvényesülnek.