Sírba szállt Angyalföld új városközpontja. De most feltámad!

2007 2007-ben az AL Holding (Angyalföldi Lakásépítő) új városközpontot álmodott az Árpád híd környékére. A buszpályaudvarként működő területet és a régi Sconto áruházat vásárolták meg, ahol a megaprojekt 75 milliárd forintból épült volna fel. A helyszínen már száz évvel ezelőtt is városközponti rész kialakítását fontolgatták a mai Váci út és Róbert Károly körút kereszteződésében, amely […]

2007

2007-ben az AL Holding (Angyalföldi Lakásépítő) új városközpontot álmodott az Árpád híd környékére. A buszpályaudvarként működő területet és a régi Sconto áruházat vásárolták meg, ahol a megaprojekt 75 milliárd forintból épült volna fel. A helyszínen már száz évvel ezelőtt is városközponti rész kialakítását fontolgatták a mai Váci út és Róbert Károly körút kereszteződésében, amely valódi közösségi térként funkcionálna. Az új centrum létrehozását Budapest városfejlesztési koncepciója is támogatta, amely szerint regionális központokat kell létrehozni Észak- és Dél-Pesten, valamint Észak- és Dél-Budán. Ez egyébként mai szemmel környezettudatos városfejlesztés is, hiszen az új alközpontok kevesebb forgalmat generálnak a belső kerületek felé.

A városközpont a kerület „Európa-terv XIII.” városfejlesztési programjában megnevezett ún. Északi Belváros részeként valósult volna meg, amely három területre összpontosított. Az első terület az új regionális központ a Sconto és a Volán buszpályaudvar helyén, a második a Duna-parthoz kapcsolódóan a Dagály Strand alatti területek. Míg a harmadik övezetként a strand fölötti területeket azonosították egészen az Újpesti Vasúti Hídig, beleértve a Fóka öböl környékét és a Népszigetet is. Az alapvető cél az volt, hogy a Duna-partot bekapcsolják a városrész vérkeringésébe, amely egész Budapest egyik alapvető problémája immár évtizedek óta. Mindemellett a szóban forgó zónák ipari területeinek rehabilitációja is fontos szempont.

Multifunkcionális projekt

A projekt mintegy 230 ezer négyzetméter összterületű ingatlanfejlesztést jelölt meg: irodaházak, bevásárlóközpont, konferenciaközpont, lakóingatlanok és businesshotel. Olyan közösségi teret kell létrehozni, ahol a nagyszámú átmenő forgalom közönsége megállhat egy kis időre, és városközponthoz méltó szolgáltatásokat vehet igénybe. A tervek szerint a kivitelezés 2009-ben startolt volna. Ötletpályázatot is kiírtak, végül 2008-ban a zsűri a 17 indulóból ötöt díjazott, 2 pályaművet megvásárolt.

A beruházó AL Holding akkori közlése szerint a pályázóknak olyan multifunkcionális épületegyüttes megvalósítását kellett javasolniuk, amely a közfunkciók és a magánfunkciók együttes jelenlétét biztosítják. Továbbá a helyszín több tízezer embert megmozgató átmenő forgalma miatt jelentős forgalomtechnikai kérdések is felmerülnek. A helyszín városközponti rangját jó néhány környékbeli intézmény már megalapozta, hiszen itt található az OEP székháza, a Rendőrpalota, az Államkincstár, a József Attila Színház, a Fővárosi Levéltár és jó néhány irodaház.

Egyébként két évvel korábban, vagyis 2006-ban a XIII. kerület is kiírt egy ötletpályázatot a városrészközpont térfalainak építészeti kialakítására, amely igazolta, hogy hagyományos térfalakban nem érdemes gondolkodni. Ekkoriban már zajlott a vita a környékre tervezett toronyházak ügyében, hiszen Finta József húzott volna fel egy kisebb felhőkarcolót, ám a főváros szakértői nem támogatták a terveket, emiatt csupán két magasház épült meg (Duna Tower és Erste székház).

Illusztráció: korábbi látványterv

2012

A válság persze a projektet is elsöpörte, azonban a helyszínen kialakítandó centrum folyamatosan napirenden van, hiszen a terület adja magát. 2012-ben ismét előkerült a megafejlesztés terve: a Sconto áruház elbontásával, de a Volánbuszpályaudvar egy részének megtartásával és zöldtetős lefedésével egy egészen különleges térszerkezetű és formavilágú épületegyüttes nő majd ki az Árpád-híd pesti hídfője környékén. A főváros egyik legizgalmasabb építészeti téregyüttese és közösségi agorája jöhet létre, ha felépül a multifunkcionális városközpont.

Akkor úgy kalkuláltak, hogy két-három éven belül kezdődhet a beépítés a Róbert Károly körút – Váci út – Árboc utca – Esztergomi út által határolt területen, vagyis a kivitelezés 2014 és 2020 között realizálható. A 200 ezer négyzetméternyi, vegyes funkciójú city szerves és izgalmas összeköttetést alkot majd a környezetével, így például a rendőrpalota és a József Attila Színház tömbjét ölelő területtel, de természetesen az Esztergomi út mentén fekvő ingatlanokkal is.

2016

Aztán idén célegyenesbe fordultak a dolgok, hiszen a Váci Corner irodaházat fejlesztő HB Reavis bejelentette a gigaprojektjét. A 3 hektáros területen 136 ezer m2-es irodaparkot és szolgáltató egységeket épít öt fázisban, vagyis megvalósul az új városközpont, amelyet csaknem 100 éve dédelgetnek. Az ingatlanokat a cég a legmagasabb szintű környezettudatossággal és innovatív technológiák használatával építi meg olyan neves tervezők bevonásával, mint a londoni Make vagy éppen a budapesti Finta Stúdió. Az elképzelések alapján néhány ikonikus épületet is megcsodálhatunk majd a jövőben.

A projekt idén nyáron indult, a kivitelezés már javában tart, az első épületet 2018-ban szeretnék átadni. Az irodapark teljes befejezésekor12-14 ezren dolgozhatnak majd a helyszínen, akiknek az igényeit nagyjából 10 ezer m2-nyi szolgáltatási terület látja el. „Izgalmas kihívást jelent számunkra ez az ikonikus projekt. A sztárépítészekkel megerősített csapatunk a friss nemzetközi építészet értékeit kívánja ötvözni Budapest csodálatos hagyományaival úgy, hogy az nem csak a bérlők megnövekedett igényeit szolgálja ki, hanem a budapesti közösség mindennapjait is pozitívan befolyásolja” – mondta korábban Radnóty Zoltán, a HB Reavis Hungary Kft. ügyvezetője. Majd meglátjuk, hogy az irodisták igényein túl a kerület lakóinak milyen szolgáltatásokat fognak nyújtani, vagyis valóban új városközpont születik-e.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.