Nem is vehetjük ki a szabadságot?

A szabadságok jogszerű kiadása nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat.

„A legnagyobb tévhit az, hogy a szabadságot a dolgozó „kiveszi”. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy előzetesen meghallgatja a munkavállaló kérését. Éves szinten 7 nap szabadság kivételének időpontjáról a munkavállaló dönthet. A hét napon felüli szabadságok időzítéséről azonban már a munkáltató dönt” – hívta fel a figyelmet Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

A nyári időszakban különösen fontos a gondos tervezés: miközben egyes ágazatok – például a turizmus, vendéglátás vagy mezőgazdaság – éppen ilyenkor pörögnek fel, máshol (például gyártás és termelés) a céges leállások miatt ilyenkor zajlik a szabadságolás. Az sem ritka, hogy a dolgozók egyszerre szeretnének pihenőt kérni – amit a munkaadók nem mindig tudnak teljesíteni.

A Niveus összefoglalója szerint az időben történő tervezés nemcsak a gördülékeny működés záloga, hanem jogszabályi kötelezettség is. A szabadság időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg.

A nyári szabadság kulcskérdései 2025-ben:

• Nem lehet előre kiadni meg nem szerzett szabadságot – ilyenkor fizetés nélküli szabadság jöhet szóba, amelynek engedélyezése bizonyos esetekben a munkáltató döntésétől függ. Jellemző még az extra fizetett szabadságban történő megállapodás is. Ez a fizetés nélküli szabadságon felüli opció abban az esetben, ha elfogy az éves, törvényes szabadságkeret.
• Legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.
• Rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás. Attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.
• A bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.
• A szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.

A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.